Évek óta szedi áldozatait az M3-as: ezek voltak a legsúlyosabb tragédiák. Múlt vasárnap hajnalban, Mezőkeresztesnél történt buszbaleset az M3-as történetének egyik legsúlyosabb tragédiája: 12 ember életét vesztette, 47-en pedig megsérültek.
A lengyel turistabusz az árokba borult, több utas a roncs alá szorult, a tűzoltóknak pedig daruk segítségével kellett kiemelniük a 24 tonnás járművet. Az M3-as autópályán azonban az elmúlt években is több halálos baleset történt.
A Heol.hu most összegyűjtötte a legsúlyosabb tragédiákat. Tizenkét ember halt meg a vasárnap hajnali mezőkeresztesi buszbalesetben, amely az M3-as egyik legsúlyosabb tragédiája.
Az autópályán az elmúlt években több megrázó, halálos baleset is történt 2016: négyen haltak meg a felborult adventi buszban. 2016. december 17-én az M3-as 133-as kilométerénél szenvedett balesetet egy emeletes busz, amely a bécsi adventi vásárról tartott hazafelé. A jármű felborult, majd több másik autó is a roncsnak ütközött.
A balesetben később négy halálos áldozatot erősítettek meg. A buszon több tucatnyian utaztak, a tragédia ezért különösen megrázta az utasok hozzátartozóit. 2019: felborult egy moldáv utasokat szállító kisbusz. 2019 júliusában az M3-as 91-es kilométerénél, Ludas közelében borult fel egy kisbusz.
A járműben tíz moldáv állampolgár utazott. Egy 21 éves férfi olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás közben életét vesztette, három másik utas pedig orvosi ellátásra szorult.A baleset okaként műszaki hiba vagy defekt is felmerült. 2020 és 2022: újabb halálos balesetek: 2020 februárjában súlyos baleset történt az M3-as autópályán, Kál közelében, a 98-as kilométernél.
Két kisbusz ütközött össze, majd egy személyautó a már balesetet szenvedett járművekbe csapódott. A karambolban egy ember a helyszínen életét vesztette, további nyolc sérültet pedig kórházba szállítottak.2020 februárjában több jármű ütközött össze az M3-as Kál közelében, a 98-as kilométernél. Két évvel később, 2022 szeptemberében
Kerekharasztnál történt tragikus karambol. Az 50-es kilométernél egy személyautó és egy teherautó ütközött össze, a személyautót vezető 51 éves férfi a helyszínen életét vesztette. Később kiderült, hogy az áldozat dr. Fogarassy Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyetemi tanára volt. 2024: két apa halt meg egy rossz sávváltás után. 2024 júniusában Nagyfügednél történt az egyik legmegrázóbb M3-as baleset.
Egy személyautó egy kisbusz elé vágott. 2025: négy halálos áldozat két különálló tragédiában. 2025 júniusának végén Kartal térségében történt súlyos baleset: egy hétszemélyes autóban nyolcan utaztak, amikor a jármű lesodródott az útról. Két fiatal férfi kirepült az autóból, és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen életüket vesztették. Augusztusban Kerekharasztnál egy kamion és egy személyautó ütközött össze. A személyautó 44 éves vezetője, egy csopaki mentőtiszt, életét vesztette.
Közel 100 milliárd forintos üzleti fordulat rajzolódik ki az M6-os autópálya körül, és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ezúttal nem hagyta annyiban a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF magyarázatát. A tárcavezető szerint az M6-os Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszának következő 11 évre szóló működtetése az egyik konstrukció szerint 149 milliárd forintba került volna, miközben az állam által vizsgált alternatívák nagyjából 51 milliárd forint körül is megoldhatják ugyanazt a feladatot.
Ez akkora különbség, amely mellett nehéz szó nélkül elmenni. Ha Vitézy számításai a végleges versenyben is megállnak, az állam közel 100 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el. Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltsége számára pedig egy ekkora megbízás elvesztése aligha lenne jelentéktelen fejlemény. És bár Várkonyi Andrea természetesen nem szereplője az autópálya-szerződésnek, Mészáros feleségeként egy ilyen volumenű fordulat hírére ő is felkaphatja a fejét.
149 milliárd az egyik oldalon, 51 a másikon
Az ügy középpontjában az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti, mintegy 54 kilométeres szakasza áll. A jelenlegi, 22 éves koncessziós konstrukció ősszel jár le, ezért az államnak újra rendeznie kell, ki és milyen feltételekkel üzemelteti tovább az utat.
Vitézy Dávid szerint az előző kormány idején az MKIF felé mozdult el a döntés, ám az új tárcavezetés felülvizsgálta a konstrukciót. A miniszter azt állítja, hogy a következő 11 évre az MKIF-hez kötődő megoldás mintegy 149 milliárd forintjába került volna az államnak, miközben más szereplők lényegében ugyanazt a műszaki színvonalat körülbelül 51 milliárd forintos nagyságrendben biztosíthatják.
A két összeg között nagyjából 98 milliárd forint a különbség. Ez már nem olyan tétel, amelyet egy szerződés mellékletében el lehet rejteni az apróbetűs részben. Ekkora pénznél az államnak nagyon pontosan meg kell indokolnia, miért fizetne háromszor annyit ugyanazért a szolgáltatásért.
Az MKIF magyarázkodni kezdett
A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő MKIF gyorsan reagált Vitézy bejelentésére. A társaság visszautasította, hogy jogellenesen járt volna el, illetve hogy a különböző ajánlatokat ilyen egyszerűen egymás mellé lehetne tenni.
A cég szerint az árak összevetésénél figyelembe kell venni a műszaki tartalmat, a kockázatvállalást, a nagyobb felújításokat és az egyes konstrukciók eltérő kötelezettségeit. Magyarán az MKIF álláspontja az, hogy a 149 és az 51 milliárdos szám önmagában nem feltétlenül hasonlítható össze úgy, ahogy azt a minisztérium bemutatta.
Ez lehetett volna egy hosszabb szakmai vita kezdete, Vitézy azonban nem sok időt hagyott a történetnek.
A miniszter közösségi oldalán határozottan visszautasította az MKIF érvelését. Azt írta, a tárca számításai kifejezetten azonos műszaki tartalomra és azonos szolgáltatási színvonalra vetített összehasonlításból születtek.
Vitézy szerint a Magyar Közút és a jelenlegi M6-os üzemeltető ajánlatait úgy korrigálták és számolták újra, hogy azok valóban összevethetők legyenek az MKIF konstrukciójával. A miniszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy az MKIF megoldása azonos műszaki szint mellett is lényegesen drágább lenne.
„Az MKIF azonos műszaki tartalommal háromszor drágábban üzemeltette volna az M6-ost, mint az elérhető alternatívák.”
Az MKIF ezt vitatja, Vitézy viszont már nem elégedett meg azzal, hogy a két fél sajtóközleményekben lövöldözze egymásra a számokat. A minisztérium inkább olyan döntést hozott, amelyet a végén a piac tesztelhet.
Újra megversenyeztetik az M6-ost
A kormány nem akarja automatikusan továbbvinni a 149 milliárdos konstrukciót. Az érintett szakasz üzemeltetését újra versenybe teszik, a minisztérium pedig azt ígéri, hogy a végleges szerződésnél kizárólag a megfelelő műszaki színvonalat és az állam számára legjobb árat fogják figyelembe venni.
Ez azt is jelenti, hogy az 51 milliárd forint sem feltétlenül a történet vége. Vitézy szerint az egyeztetések során még ebből az összegből is szeretnének további engedményt elérni. Ha sikerül, a közel százmilliárdos különbség akár tovább is nőhet.
Az üzenet meglehetősen egyszerű: ha van valódi verseny, akkor az állam nem fog csak azért többet fizetni, mert egy megszokott üzleti partner áll a másik oldalon.
És itt jön képbe Mészáros Lőrinc
Az MKIF nem akármilyen vállalat. A társaság Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségi köréhez kötődik, vagyis két olyan üzletemberhez, akik az előző másfél évtized legnagyobb állami infrastrukturális üzleteinek visszatérő szereplői voltak.
Éppen ezért az M6-os ügy jóval több egy szimpla útfenntartási tenderről szóló vitánál. A kérdés az, hogy az új kormány milyen keményen hajlandó újratárgyalni vagy megversenyeztetni azokat a konstrukciókat, amelyek korábban a NER legerősebb üzleti köreihez kerültek.
Ha az M6-osnál valóban közel 100 milliárd forintos eltérés marad fenn az új eljárás végén is, az már önmagában olyan példa lehet, amely után más nagy állami szerződéseknél is előkerülhet a számológép.
Várkonyi Andrea is felkaphatja a fejét
Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea évek óta Magyarország egyik legtöbbet fotózott és emlegetett házaspárja. A nyilvánosság rendszeresen követi utazásaikat, elegáns rendezvényeiket és azt a látványosan magas életszínvonalat, amely Mészáros üzleti sikereivel párhuzamosan vált a bulvársajtó állandó témájává.
Várkonyi Andrea nem tulajdonosa az M6-os szerződésnek, és nincs adat arra, hogy a tender kimenetele személyesen az ő vagyonát érintené. Ugyanakkor egy közel 100 milliárd forintos üzleti fordulat Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében már olyan hír, amely könnyen családi beszédtéma lehet. Ekkora összeg hallatán talán még egy milliárdos háztartásban sem intézik el annyival a dolgot, hogy „majd lesz másik”.
Ráadásul Várkonyi és Mészáros kapcsolatában a magánélet és az üzleti világ a nyilvánosság szemében régóta egymás mellett létezik. Várkonyi a házasságuk óta maga is sikeres üzleti szereplővé vált, miközben Mészáros vállalatbirodalma tovább nőtt. Emiatt minden olyan állami döntés, amely a Mészáros-csoport egyik nagy üzletét érinti, óhatatlanul felkelti a bulvár érdeklődését is.
Százmilliárdos nagyságrendnél pedig Várkonyi Andrea is nyugodtan pisloghat egyet nagyobbat.
Nem biztos, hogy százmilliárdos profit úszik el – de az állam ennyivel kevesebbet fizethet
Az összegek mellett fontos egy dolgot pontosan látni. A közel 100 milliárdos különbséget nem lehet automatikusan Mészárosék elveszített nyereségének nevezni. A 149 milliárdos összeg egy teljes szolgáltatási konstrukció ára lett volna, amelyből az út működtetését, karbantartását és más költségeket is finanszírozni kellett volna.
Ami viszont Vitézy számításaiból következhet: ha az állam valóban ugyanazt a szolgáltatást nagyjából 51 milliárd forintért tudja megvásárolni, akkor közel 100 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el. Az adófizetők szempontjából pedig végső soron ez a legfontosabb szám.
Vitézy itt nagyon a saját pályáján játszik
Vitézy Dávid politikusi karakteréhez mindig közel álltak az ilyen ügyek. Kevésbé szeret ködös politikai mondatokban beszélni közlekedésről, sokkal inkább kilométereket, kapacitást, menetrendet, költségeket és konkrét műszaki tartalmat tesz egymás mellé.
Az M6-os ügy ebből a szempontból szinte neki készült. Van egy drága konstrukció, vannak jóval olcsóbb alternatívák, és van egy hamarosan lejáró szerződés, amelyet most új alapokra lehet helyezni. A miniszternek tulajdonképpen csak annyit kell mondania: tessék megversenyeztetni, aztán lássuk, ki mennyiért tudja ugyanazt.
Ha az MKIF ajánlata mögött valóban olyan többlettartalom áll, amely indokolja az árat, azt egy nyílt versenyben is meg lehet mutatni. Ha viszont más ugyanazt a színvonalat harmadannyiért kínálja, akkor az állam nehezen magyarázhatná meg, miért választaná a drágábbat.
Az autós ebből ideális esetben semmit nem vesz majd észre
A minisztérium szerint az új eljárás nem okozhat fennakadást az M6-os napi működésében. Az üzemeltetésnek, a karbantartásnak, a téli szolgálatnak és az útbiztonsági feladatoknak az átmenet alatt is folyamatosan működniük kell.
Ez tulajdonképpen az egész ügy legjobb forgatókönyve: az autós ugyanazon az úton ugyanúgy eljut Dunaújváros felé, miközben az állam akár több tízmilliárd forinttal kevesebbet fizet a háttérben. A közlekedő ebből jó esetben semmit nem érzékel, a költségvetés viszont nagyon is.
Feljelentés is lett az előző döntésből
A minisztériumi vizsgálat nemcsak az árat nézte át. A kormány álláspontja szerint az előző kabinet idején az M6-os jövőbeli üzemeltetéséről olyan döntési folyamat zajlott, amely hatásköri problémákat is felvetett.
Vitézy tárcája szerint a kérdésben nem az akkori közlekedési miniszternek kellett volna egyedül döntenie, ezért a korábbi döntést nem tekintik megfelelő jogalapnak. Az ügyben feljelentés is született. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy bárki bűnösségét megállapították volna; annak eldöntése már a hatóságok feladata.
A történet azonban ettől még kapott egy újabb réteget: az M6-osnál egyszerre vizsgálják az árazást és azt is, hogyan született meg korábban a döntés.
És könnyen lehet, hogy ez csak az első dominó
Talán ez az M6-os ügy legérdekesebb része. Ha az új versenyeztetés végén tényleg az derül ki, hogy közel százmilliárddal olcsóbban lehet ugyanazt a szolgáltatást megvenni, akkor nagyon nehéz lesz megállni ennél az egy szerződésnél.
Más autópálya-koncessziók, nagy állami szolgáltatási szerződések és hosszú távú infrastruktúra-megállapodások is ugyanazt a kérdést kaphatják: mennyiért vállalná ezt ma a piac?
Az állam szempontjából pedig ez lehet az igazán kemény váltás. Nem azt nézni, kihez került korábban egy üzlet, hanem azt, hogy mennyibe kerül, mit kapunk érte, és van-e valaki, aki ugyanazt lényegesen olcsóbban megcsinálja.
Vitézy döntése most Mészároséknál is komoly figyelmet kaphat
A végső számot majd az új eljárás mutatja meg, ezért a százmilliárdos megtakarítást még nem érdemes készpénzként kezelni. Vitézy azonban már meghozta a politikailag fontos döntést: a 149 milliárdos konstrukció nem megy tovább automatikusan, hanem valódi versenyben dől el, ki üzemelteti az M6-os érintett szakaszát és mennyiért.
Az MKIF szerint a miniszter számítása nem mutatja be megfelelően a különböző konstrukciók eltéréseit. Vitézy szerint viszont igen, és pontosan ezért teszik próbára az egész állítást a piacon. Ennél egyszerűbb eldöntési módot valóban nehéz lenne találni.
Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében pedig alighanem különösen érdeklődve figyelik majd a verseny végét. Ha ugyanis a közel 100 milliárdos árkülönbség megmarad, az nem csupán egy elveszített autópályás megbízás lesz, hanem egy új állami üzletpolitika látványos első példája.
És egy ilyen hírnél még Várkonyi Andrea is felkaphatja a fejét: közel százmilliárd forint azért egy milliárdos családban sem az a kategória, amit az ember két reklámszünet között elfelejt.
Na, most jöhet az a rész, amikor néhány alapítványnál és egyesületnél különösen alaposan átnézik a régi bankszámlakivonatokat. Magyar Péter kedden az eddigi egyik legkeményebb közpénzes bejelentésével állt elő: a kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt öt év mintegy 400 milliárd forintnyi civil támogatását, a gyanús ügyeket pedig átvilágítják. Ahol szabálytalanságot találnak, vizsgálat következik, ahol pedig hűtlen kezelés, tiltott pártfinanszírozás vagy más bűncselekmény gyanúja merül fel, ott büntetőfeljelentés is jöhet.
Magyar a videó végére hagyta a legkeményebb mondatot. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szerinte jogosulatlanul vagy méltánytalanul jutottak adófizetői pénzhez, azt üzente: nézzék meg, mi maradt a számlán.
„Azt javaslom, nézzék át a szervezetek bankszámláit, és a jogosulatlanul, méltánytalanul megkapott pénzeket utalják vissza, még ma.”
Ennél világosabban nehéz lett volna jelezni, hogy a választás utáni közpénzügyi átvilágítás most újabb szintre lépett.
400 milliárd forint került fel egyetlen térképre
Az egész történet mögött egy olyan adatbázis áll, amelynek önmagában is komoly jelentősége van.
A Miniszterelnökség összerakta és interaktív térképen nyilvánosságra hozta, hogy 2022 és 2026 között mely civil szervezetekhez, milyen programból és mekkora összegű állami támogatás került.
A Bethlen Gábor Alapkezelő által lebonyolított programokból és más központi költségvetési forrásokból ebben az időszakban körülbelül 20 ezer civil szervezet összesen 400 milliárd forintot kapott.
Ez akkora összeg, hogy emberi léptékben nehéz is elképzelni.
400 milliárd forint naponta egymilliárd forint elköltésével számolva is több mint egy évre lenne elég.
Most pedig ezt a pénzfolyamot településről településre, szervezetről szervezetre lehet végignézni.
És itt jön a lényeg: attól még senki nem bűnös, hogy szerepel a térképen
Magyar Péter ezt maga is külön hangsúlyozta, és ez az egész átvilágítás hitelessége szempontjából talán az egyik legfontosabb mondat.
„Nem állítjuk azt, hogy minden, az adatbázisban szereplő civil szervezet visszaélt volna a támogatásokkal. Sőt, a civil szervezetek túlnyomó többsége tisztességes, fontos és nélkülözhetetlen munkát végez. Éppen miattuk kell ezt a rendszert megtisztítani.”
Vagyis a 400 milliárdos adatbázis nem vádirat.
Az, hogy egy szervezet állami támogatást kapott, önmagában természetesen semmilyen szabálytalanságot nem bizonyít.
A kérdés az, mire kapta, milyen feltételekkel, mire költötte, teljesítette-e a vállalásait, és valóban civil tevékenységet finanszíroztak-e belőle.
Most pontosan ezekre a kérdésekre akarnak válaszokat találni.
Magyar szerint volt egy másik civil világ is
A miniszterelnök állítása szerint az elmúlt években a valódi helyi civilek mellett kialakult egy olyan kör is, amelynek egyes szervezetei politikailag kötődtek a korábbi kormánypártokhoz.
Magyar szerint miközben egy kisebb kulturális, szociális, sport- vagy falusi egyesület sokszor néhány százezer vagy néhány millió forintos támogatásért pályázott, addig egyes politikailag jól bekötött szervezetekhez nagyságrendekkel több közpénz kerülhetett.
A legsúlyosabb állítása az volt, hogy bizonyos, civil tevékenységre kapott támogatásokból valójában Fidesz–KDNP-s politikai rendezvényeket, kiadványokat, pártújságokat vagy szórólapokat finanszírozhattak.
Ez egyelőre Magyar Péter állítása, amelyet az egyedi ügyek vizsgálatának kell bizonyítania vagy cáfolnia.
Ha viszont konkrét esetben valóban kiderülne, hogy civil célra adott közpénzből pártpolitikai kampányt fizettek, az már egészen más kategória lenne, mint egy vitatható pályázati döntés.
65 milliárd, 52 milliárd, 27 milliárd – elképesztő összegek kerültek elő
Magyar több nagy kedvezményezettet név szerint is felsorolt.
A most összesített adatok alapján a vizsgált időszakban a Batthyány Lajos Alapítványnál több mint 65 milliárd forintnyi állami támogatás jelent meg.
Az MCC-hez kötődő alapítványnál mintegy 52 milliárd forintról beszélt.
A Lázár Jánoshoz kötődő Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál nagyjából 27 milliárd, az Áder Jánoshoz kötődő Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál pedig körülbelül 24 milliárd forint szerepel.
Magyar megemlítette a Kommentár Alapítványt, a Népfőiskola Alapítványt és több helyi szervezetet is.
Fontos azonban még egyszer: ezek az összegek önmagukban nem bizonyítanak jogsértést. Pontosan ezért következik most az átvilágítás.
Ez lesz az igazán kellemetlen szakasz
Egy térképet kirakni látványos.
A valódi munka azonban most kezdődik.
Az egyes támogatásoknál ugyanis végig lehet követni a teljes pénzügyi láncot: ki hozta a támogatási döntést, milyen pályázati vagy egyedi jogcímen, milyen célra adták a pénzt, milyen szerződés készült, milyen beszámolót adott le a kedvezményezett, milyen számlákkal igazolta a felhasználást, kik voltak a beszállítók, és végül ténylegesen mire ment el a közpénz.
Ha minden rendben van, vége a történetnek.
Ha viszont nem, akkor kezdődhet a következő.
Magyar három szintet különített el
A keddi bejelentésből egy elég világos ellenőrzési logika rajzolódik ki.
Az első kategória az, ahol a támogatást szabályosan kapták és szabályosan használták fel. Ezeknek a szervezeteknek nincs mitől tartaniuk.
A második az, ahol politikai vagy közpénzügyi visszaélés gyanúja merül fel, de nincs olyan adat, amely büntetőjogi kategóriát alapozna meg. Magyar szerint ezeket az ügyeket nyilvánosságra hozzák.
A harmadik pedig az, ahol már bűncselekmény gyanúja merül fel.
Itt jönnek képbe a hatóságok.
Hűtlen kezelés? Tiltott pártfinanszírozás? Jöhet a feljelentés
Magyar Péter konkrétan megnevezte, milyen típusú ügyeket keresnek.
Ahol hűtlen kezelés, tiltott pártfinanszírozás vagy más bűncselekmény gyanúját találják, ott a kormány feljelentést tesz.
Ez persze még nem jelent automatikusan vádemelést, pláne nem bűnösséget. A büntetőeljárásban a nyomozó hatóságoknak, az ügyészségnek, végső soron pedig a bíróságnak kell megállapítania, történt-e bűncselekmény.
De a politikai üzenet így is nagyon kemény:
nem egyszerűen közzéteszik a számokat, hanem végig is akarják követni a pénz útját.
A „még ma fizessék vissza” nem hatósági határozat – de elég egyértelmű figyelmeztetés
Érdemes egy jogi különbséget tisztán látni.
Magyar Péter keddi mondata politikai felszólítás. Önmagában attól, hogy a miniszterelnök valakit nyilvánosan visszafizetésre szólít fel, még nem keletkezik automatikusan jogerős visszafizetési kötelezettség.
A tényleges visszaköveteléshez az adott támogatás jogi és pénzügyi vizsgálata, majd a megfelelő eljárás szükséges.
De Magyar mondata nem is igazán azoknak szólt, akik biztosak benne, hogy minden fillérrel szabályosan elszámoltak.
Hanem azoknak, akik esetleg már most pontosan tudják, hogy egy vizsgálat mit fog találni.
Nekik szólt a „még ma”.
Bárki ellenőrizheti a saját települését
A történet egyik legérdekesebb része, hogy az ellenőrzést nem kizárólag minisztériumi irodákba zárták.
A kormányzati térképen választókerületekre és helyi szervezetekre bontva is meg lehet nézni a támogatásokat.
Vagyis egy kisvárosban vagy faluban élő ember is rákereshet arra, melyik helyi egyesület mennyi pénzt kapott, melyik programból és mikor.
Ez azért lehet különösen erős eszköz, mert helyben sok mindent jobban tudnak az emberek, mint Budapesten.
Egy település lakói pontosan ismerik, melyik egyesület szervez évtizedek óta gyerektábort, melyik tartja életben a helyi sportot, melyik segít időseknek – és azt is, ha egy papíron civil szervezetet a környéken leginkább választási kampányok idején láttak.
A 400 milliárd forintos nagy kép így hirtelen lefordítható egyetlen utcára is.
Ez a tisztességes civileknek kifejezetten jó hír lehet
Magyar bejelentésének talán ez a legfontosabb, mégis könnyen elvesző része.
Az átvilágítás nem a civil szféra elleni támadásként lett meghirdetve.
Éppen ellenkezőleg.
Ha valóban sikerül kiszűrni azokat a szervezeteket, amelyek csak politikai kapcsolataik miatt kaptak aránytalan mennyiségű közpénzt, abból azok a civilek nyerhetnek a legtöbbet, akik eddig ténylegesen dolgoztak.
Egy falusi sportegyesületnek.
Egy beteg gyerekeket támogató alapítványnak.
Egy kulturális egyesületnek.
Egy állatmentő szervezetnek.
Egy helyi közösségnek.
Nekik ugyanis nagyon nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló pénzből valódi közösségi munka kap támogatást, vagy egy politikailag jobban bekötött konkurens viszi el a keret jelentős részét.
Most már a nyilvánosság is része az ellenőrzésnek
Az új rendszer egyik legerősebb eleme éppen az lehet, hogy nem kell éveken keresztül közérdekű adatigénylésekből összerakni, melyik szervezet mennyi állami pénzt kapott.
A kormány egy helyre gyűjtötte az adatokat.
Ez pedig nemcsak az újságíróknak jelent új helyzetet. Civil szervezetek, helyi politikusok, ellenőrző szervek és egyszerű állampolgárok is elkezdhetik összevetni az összegeket a tényleges tevékenységgel.
Magyar Péter lényegében több tízezer szemmel egészítette ki az állami átvilágítást.
És innentől sokkal nehezebb egy százmilliós támogatást úgy elrejteni, hogy azt senki ne vegye észre.
Most jön a papírok ideje
A következő hetekben ezért nem feltétlenül a legnagyobb politikai beszédek lesznek érdekesek.
Hanem a szerződések.
A pályázatok.
A támogatói okiratok.
A teljesítési igazolások.
A számlák.
A bankszámlák.
És annak megválaszolása, hogy az a munka, amelyre az adófizetők pénzét odaadták, valóban megtörtént-e.
Aki rendesen dolgozott, annak ez akár a legjobb hír is lehet
A 20 ezer szervezet túlnyomó többségére Magyar Péter maga sem tett semmilyen terhelő állítást.
Ezért a történet kétféleképpen olvasható.
Aki valódi civil munkát végzett és tisztességesen elszámolt, az most végre ugyanazon a térképen láthatja, milyen összegek mellett kellett működnie.
Aki viszont civil támogatás címén kapott pénzből valami egészen mást finanszírozott, annak kezdhet kellemetlenné válni a nyár vége.
Mert Magyar Péter kedden nem pusztán azt jelentette be, hogy nyilvánosságra hoztak egy adatbázist.
Azt jelentette be, hogy elkezdik mögötte kinyitni a dossziékat.
És ha kell, a végén nem sajtóközlemény lesz, hanem feljelentés
Talán ez a legnagyobb különbség.
Magyar nem azt ígérte, hogy minden furcsának tűnő támogatásból büntetőügyet csinálnak. Ez jogállamban eleve vállalhatatlan lenne.
Azt mondta: megnézik.
Ha szabályos, akkor szabályos.
Ha politikailag vállalhatatlan, nyilvánosságra hozzák.
Ha viszont bűncselekmény gyanúja bukkan elő, átadják az ügyet azoknak, akiknek dolguk van vele.
Ez egy közpénzes átvilágításnál nagyjából az a sorrend, amelynek lennie kell.
Előbb adat. Aztán vizsgálat. Utána bizonyíték. És csak azután felelősség.
Magyar Péter most egy nagyon nagy dobozt nyitott ki
Négyszázmilliárd forint.
Húszezer szervezet.
Öt év.
Több tízmilliárdos egyedi kedvezményezettek.
Több ezer helyi támogatás.
Ebből biztosan nem lesz kétnapos történet.
Az átvilágítás hónapokra munkát adhat, és minden egyes szervezetnél külön kell majd eldönteni, hogy a támogatás mögött valódi közösségi teljesítmény, vitatható politikai pénzosztás vagy esetleg jogsértés állt-e.
De egy dolog már kedden megváltozott.
A pénzek listája kint van az asztalon.
És Magyar Péter jelezte: ahol valami nem stimmel, ott nem fogják annyiban hagyni.
Akinek minden számlája rendben van, annak nincs mitől tartania.
A többieknek viszont tényleg érdemes lehet megnézni azt a bankszámlát.
Magyar Péter ugyanis már megtette az első ajánlatot:
Forsthoffer Ágnes május 9-én foglalta el az Országgyűlés elnöki székét, és bő száz nappal később már egészen világosan látszik, milyen parlamentet képzel el. Nem a hangerőből akar tekintélyt csinálni, hanem a szabályokból. Nem fenyegetőzik hosszú percekig, hanem dönt. És talán a legfontosabb: még attól sem rettent meg, hogy a saját politikai közösségének miniszterelnökével, Magyar Péterrel kerüljön nyilvános vitába.
Forsthoffer első száz napjának legérdekesebb teljesítménye nem egyetlen nagy politikai húzás, hanem a stílusváltás. A Parlamentben újra megjelent valami, ami az elmúlt évek állandó háborús hangulatában ritka portéka lett: a kifinomult higgadtság.
Csakhogy ezt senki ne keverje össze gyengeséggel.
Forsthoffer Ágnes ugyanis meglepően kemény házelnöknek bizonyult.
Már az első napján üzent: visszakerült az uniós zászló
Forsthoffer május 9-én 193 igen és mindössze 2 nem szavazattal lett az Országgyűlés elnöke. Első döntése pedig rögtön szimbolikus volt: 12 év után újra kitűzette az Európai Unió zászlaját az Országházra.
Nem kellett hozzá háromhetes kommunikációs kampány és tizenkét sajtótájékoztató. Egy döntés, egy zászló, egy világos üzenet: Magyarország az Európai Unió része, a Parlament pedig ezt többé nem próbálja vizuálisan elfelejteni.
Forsthoffer akkor azt mondta, a parlamentnek újra nyitottabbnak, átláthatóbbnak és méltóbbnak kell lennie.
Azóta kiderült, hogy ezt nem csak ünnepi beszédnek szánta.
Kinyitotta a Parlamentet a sajtó előtt
Az egyik első gyakorlati változtatás a parlamenti újságírókat érintette. Bővítették azokat a helyeket, ahol a sajtó munkatársai dolgozhatnak, a sajtószobát pedig a félemeletről a főemeletre helyezték át.
Apróságnak hangzik, pedig egy parlament működéséről sokat elmond, mennyire tekinti természetes szereplőnek az újságírót.
Forsthoffer politikai ars poeticája ebből a szempontból egyszerűnek tűnik: a sajtót nem kell szeretni. Be kell engedni.
Nyílt pályázatot írt ki az egyik legfontosabb parlamenti posztra
A személyzeti politikában is feltűnően más módszert választott. Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói tisztségére nyilvános pályázatot hirdetett, amelyre 94 jelentkezés érkezett.
A végén Divinyi Zsombort választotta főigazgatónak.
Ez a döntés azért érdekes, mert az ilyen pozíciók elosztásánál a magyar politika hagyományosan szereti a zárt ajtókat és a már előre ismert neveket. Forsthoffer ehhez képest versenyt hirdetett.
Nem forradalmi találmány. Egy normális intézményben inkább alapműködésnek kellene lennie. Magyarországon mégis feltűnik, ha valaki tényleg megcsinálja.
A luxusrezidenciára egyszerűen nemet mondott
Forsthoffer a saját juttatásainál is hozott néhány olyan döntést, amelyből elég pontosan kiolvasható a vezetői stílusa.
Nem fogadta el a számára felajánlott, több száz négyzetméteres házelnöki rezidenciát. A magánhasználatra biztosított szolgálati autóról is lemondott, és később egy körülbelül 70 négyzetméteres szolgálati lakás használatát választotta.
Támogatta a képviselői és házelnöki fizetések csökkentését is; saját számítása szerint ez az ő esetében évente több mint 28 millió forintos állami megtakarítást jelent.
Ez megint nem igényelt különösebb ideológiát.
Egyszerűen azt mondta: nem kell.
Van valami üdítő abban, amikor egy közjogi méltóság a státuszát nem abban méri, hány négyzetméter jár hozzá.
De aki nem jár be dolgozni, annak már nem volt ilyen kellemes a meglepetés
A visszafogott stílusból ugyanis egyáltalán nem következett puhaság. Forsthoffer júliusban közölte, hogy a júniusi, indokolatlannak minősített képviselői hiányzásokat már nem fogadta el.
Ezekben az esetekben illetménycsökkentés következik.
Ez talán a legegyszerűbb szabály a világon: aki országgyűlési képviselőként fizetést kap a parlamenti munkáért, attól nem különösebben radikális elvárás, hogy lehetőség szerint jelenjen is meg a parlamentben.
Forsthoffer nem csinált belőle erkölcsi keresztes hadjáratot.
Csak elkezdte alkalmazni a következményeket.
Három képviselőnek írásbeli figyelmeztetés ment
A parlamenti videózás ügyében szintén meghúzta a határt. Július 17-én három országgyűlési képviselőt részesített írásbeli figyelmeztetésben az ülésteremben készített felvételek és azok jogosulatlan felhasználása miatt.
A házbizottságban a frakciók képviselői is egyetértettek abban, hogy az ülésteremben készített, majd politikai lejáratásra vagy kiforgatásra alkalmas videók sérthetik az Országgyűlés méltóságát.
Ez jól illeszkedik Forsthoffer egyik legjobb mondatához:
„A tisztelet nem gyengeség, a méltóság nem megalkuvás, és az önuralom nem vereség.”
Ez tulajdonképpen az első száz nap mottója is lehetne.
A korábbi milliós büntetések helyett békét kezdeményezett
És itt látszik igazán, hogy a rendpártiság nála nem feltétlenül pénzbüntetés-pártiságot jelent.
Forsthoffer június végén bejelentette: kezdeményezi azoknak a még folyamatban lévő pereknek a békés lezárását, amelyek korábbi képviselők és az Országgyűlés között zajlanak a Kövér László idején kiszabott, általa túlzónak tartott szankciók miatt.
Konkrét példaként előkerült Tordai Bence ügye, akit korábban több mint 8 millió forintra büntettek egy parlamenti videózás miatt.
Forsthoffer maga mondta el, hogy a hatályos szabályok alapján ő is súlyos, akár többhavi tiszteletdíjnak megfelelő szankciókat szabhatna ki hasonló esetekben.
Mégsem ezt választotta.
Rendet akar, de nem büntetési rekordokat.
Ez elég lényeges különbség.
Aki viszont megkerüli a szabályokat, az mehet haza három hónapra
Bohár Dániel esetében már keményebben csattant a házelnöki döntés.
Az Országgyűlés Hivatalának vizsgálata szerint Bohár nem rendelkezett az Országházban végzett sajtótudósítói tevékenységhez szükséges jogosultsággal. A Fidesz-frakció vendégeként lépett be, majd képviselőket és minisztereket követett, interjúkat készített és médiatartalmakat gyártott.
Forsthoffer ezért Bohárt és az érintett stábtagokat három hónapra kitiltotta az Országgyűlés épületeiből.
Ez volt az egyik legkeményebb döntése.
És a logikája nehezen félreérthető: ha valaki újságíróként akar dolgozni a Parlamentben, újságíróként lépjen be. A vendégkártya nem hátsó bejárat az akkreditáció megkerülésére.
És akkor jött Magyar Péter – Forsthoffer pedig elvette tőle a szót
Talán ez az a jelenet, amely a legtöbbet mondja el Forsthoffer Ágnes első száz napjáról.
Egy június végi parlamenti ülésen Magyar Péter miniszterelnök egy interpellációra adott válaszában eltért a tárgytól. Forsthoffer figyelmeztette.
Magyar folytatta.
A házelnök pedig megvonta tőle a szót.
Nem egy fideszes politikustól. Nem egy könnyű politikai célponttól. A Tisza elnökétől, Magyarország miniszterelnökétől, attól az embertől, aki néhány héttel korábban házelnöknek jelölte.
A két politikus utóbb a házszabály értelmezésében nem értett egyet, másnap azonban már közös kávézásról tettek ki képet. Forsthoffer pedig egyetlen mondatban tökéletesen összefoglalta az egészet:
„Két határozott ember nézete különbözhet, de ettől nem gyengébbek együtt, hanem hitelesebbek.”
Na, talán ez az a politikai kultúra, amelyből tényleg lehetne több.
Nem kell félni a saját miniszterelnöködtől
Mert a parlamenti függetlenség valójában ott kezdődik, amikor a házelnök ugyanazt a szabályt alkalmazza akkor is, ha az érintett emberrel ugyanarra a pártra szavazott.
Forsthoffer és Magyar konfliktusa ebből a szempontból kifejezetten egészséges kép volt.
Nem omlott össze a kormány. Nem szakadt ketté a párt. Nem kellett senkit eltüntetni a fényképekről.
A házelnök úgy gondolta, rendet kell tartania. A miniszterelnök úgy gondolta, a házszabály alapján igaza van. Elmondták egymásnak.
Másnap pedig ment tovább az ország.
Egy működő demokráciában ennek nem botránynak kellene lennie, hanem hétfőnek.
Államfőként sem változott hirtelen dekorációvá
Július 20-tól Sulyok Tamás mandátumának megszűnése után Forsthoffer ideiglenesen a köztársasági elnök teljes feladat- és hatáskörét is átvette. Ebben az időszakban házelnöki feladatait Hallerné Nagy Anikó látja el.
Forsthoffer első államfői aláírása az új iskolakezdési támogatásról szóló törvényre került.
Később aláírta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt is.
De talán ennél is érdekesebb, amit az augusztusi hőség- és energiaválság idején tett.
Magyar Pétert a Sándor-palotába is bekérte
Amikor a rendkívüli hőség, aszály és energiabiztonsági helyzet miatt a kormány elhalasztotta a tervezett rendkívüli parlamenti ülést, Forsthoffer nem elégedett meg azzal, hogy majd olvassa a kormányzati közleményeket.
Soron kívüli személyes tájékoztatást kért Magyar Péter miniszterelnöktől.
És nem négyszemközti udvariassági találkozót szervezett. Meghívta a parlamenti frakciók vezetőit is a Sándor-palotába, hogy közvetlenül kérdezhessenek a kormányfőtől az energia- és vízbiztonsági helyzetről.
Ez már a második alkalom volt rövid időn belül, amikor Forsthoffer világossá tette: az intézményi szerepe nem ér véget ott, ahol Magyar Péter politikai súlya kezdődik.
És éppen ettől működik hitelesen.
Száz nap alatt egész hosszú lett a lista
Ha egyben nézzük, meglepően sok minden történt május óta:
12 év után visszakerült az EU zászlaja az Országházra;
szabadabb mozgást kapott a parlamenti sajtó;
nyílt pályázatot hirdetett az Országgyűlés főigazgatói tisztségére;
nem fogadta el a több száz négyzetméteres elnöki rezidenciát és a magánhasználatú szolgálati autót;
támogatta saját házelnöki fizetésének csökkentését;
illetménycsökkentést rendelt el indokolatlan képviselői hiányzások miatt;
békés lezárást kezdeményezett a korábbi, túlzónak tartott házelnöki büntetésekből született perekben;
írásban figyelmeztetett képviselőket a szabálytalan üléstermi videózás miatt;
három hónapra kitiltotta Bohár Dánielt és stábját a parlamentből a belépési szabályok megkerülése miatt;
megvonta a szót Magyar Péter miniszterelnöktől;
ideiglenes államfőként személyes tájékoztatásra hívta a kormányfőt és egyeztetést szervezett valamennyi frakcióvezetővel;
államfői jogkörben több fontos törvényt is kihirdetésre aláírt.
Ez nem rossz lista száz napra.
A legfontosabb változás mégsem valamelyik határozat
Forsthoffer Ágnes legnagyobb teljesítménye eddig talán nem az EU-zászló, nem egy kitiltás és még csak nem is a Magyar Péterrel történt parlamenti összezördülés.
Hanem az, hogy a házelnöki tekintélyhez másfajta képet társított.
Nem kell dühösnek látszani ahhoz, hogy valaki erős legyen. Nem kell megalázni a másikat ahhoz, hogy rendet tartsunk. Nem kell minden vitát élet-halál harcként kezelni ahhoz, hogy egy intézménynek súlya legyen.
Forsthoffer sokszor nyugodtan, kimérten, már-már szokatlan udvariassággal beszél.
Aztán ha elérkezik a döntés pillanata, dönt.
Elegancia és keménység egyszerre – talán éppen ez volt hiánycikk
A Parlamentnek természetesen nem divatbemutatónak kell lennie, és egy országot nem modorral kormányoznak. De a politikai stílus egyáltalán nem jelentéktelen.
A közélet ugyanis önmagát tanítja. Ha a politikusok egymást üvöltik túl, minden konfliktusból megalázást csinálnak és a szabályokat csak az ellenféllel szemben alkalmazzák, azt üzenik: ilyen a hatalom.
Forsthoffer első száz napjában ezzel szemben egy másik üzenet kezd kirajzolódni.
Lehet valaki elegáns anélkül, hogy gyenge lenne. Lehet higgadt anélkül, hogy bizonytalan lenne. És lehet Magyar Péter politikai szövetségese úgy is, hogy szükség esetén egyszerűen kikapcsolja a mikrofonját.
Talán pontosan ezért érdekes Forsthoffer Ágnes.
Nem azért, mert soha nem lesz vitatható döntése. Egy erős házelnöknél ez lehetetlen lenne.
Hanem azért, mert alig több mint száz nap alatt már megmutatta: a határozottság és a kulturáltság nem egymás ellentétei.
A magyar politikában ez majdnem forradalmi felismerésnek számít.
Felfoghatatlanul tragikus napot zárt kedden a magyar vasút: néhány óra leforgása alatt négy különböző helyszínen történt halálos vonatgázolás. Előbb Dunakeszi-Gyártelepnél, majd Zalaegerszeg külterületén, később Sárbogárd és Rétszilas között, végül este Sárvárnál érkezett a lesújtó hír. A balesetek után szerelvények maradtak a helyszínen, több száz utast kellett leszállítani és mentesítő járművekkel továbbvinni.
A keddi eseménysor súlyosságát jól mutatja, hogy a pécsi fővonalon közlekedő Mecsek InterCityn önmagában mintegy 450 ember utazott, amikor a vonat Sárbogárd és Rétszilas között elgázolt valakit. Dunakeszinél körülbelül kétszáz utasnak kellett átszállnia, Zalaegerszegnél pedig a tizenkét utast szállító személyvonat sem tudta folytatni útját a baleset után.
Fontos azonban rögtön tisztázni: jelenleg semmi nem utal arra, hogy a négy tragédia összefüggne egymással, és abból sem következik, hogy a MÁV működési vagy műszaki hibája okozta volna őket. Négy különálló vasúti gázolásról van szó, amelyek körülményeit az illetékes hatóságok vizsgálhatják.
Dunakeszinél kezdődött a szörnyű délután
Az első súlyos hír kedd kora délután érkezett a Budapest–Vác–Szob vasútvonalról. A Nyugati pályaudvarról 13:08-kor Szobra elindult Z70-es zónázó vonat Dunakeszi-Gyártelepnél ütött el egy embert. A gázolás miatt a szerelvény nem tudott továbbhaladni, ezért a vonaton utazó mintegy kétszáz embernek is el kellett hagynia a járatot.
A műszaki mentésben a fővárosi hivatásos és az újpesti önkéntes tűzoltók segítettek, az utasokat az érkező mentesítő járatra kísérték át. Dunakeszi és Göd között átmenetileg csak az egyik vágányon haladhattak a szerelvények, emiatt a délutáni forgalomban késések és járatkimaradások is kialakultak.
Alig telt el idő, már Zalaegerszegről jött az újabb hír
Mire a dunakeszi helyszínelés még javában zajlott, Zalaegerszeg külterületén újabb gázolás történt. A Zalaegerszegről Celldömölkre tartó személyvonat a megyeszékhely és Zalaszentiván között ütött el egy embert, a Dr. Jancsó Benedek utca közelében.
A szerelvényen mindössze tizenkét utas és háromfős személyzet tartózkodott. A vonaton ülők nem sérültek meg, a tűzoltók pedig a mentesítő buszhoz kísérték őket. A vasúti forgalmat az érintett szakaszon le kellett állítani, ezért az utasokat pótlóbuszok vitték tovább.
Ekkor már két súlyos vasúti gázolás történt néhány órán belül. De a kedd még messze nem ért véget.
A Mecsek InterCityn 450 ember utazott, amikor megtörtént a tragédia
Délután érkezett a harmadik hír, ezúttal a pécsi fővonalról. A Kelenföldről Pécsre tartó Mecsek InterCity Sárbogárd és Rétszilas között gázolt el egy embert, aki a helyszínen életét vesztette.
A vonaton körülbelül 450 utas tartózkodott. A szerelvény nem folytathatta útját, ezért mentesítő buszokat indítottak az utasokért, miközben a sárbogárdi tűzoltók gyalogosan közelítették meg a baleset helyszínét és segítettek az átszállásnál.
Ez már önmagában komoly közlekedési fennakadást okozott. Sárbogárd és Rétszilas között teljesen szünetelt a vasúti közlekedés, a pécsi és kaposvári InterCityket, az S40-es járatokat és a Gemenc InterRégiókat is érintette a korlátozás.
Egy egész fővonal menetrendje borult fel
A baleset miatt Sárbogárd és Simontornya között pótlóbuszokat kellett forgalomba állítani. A Gemenc InterRégiók csak megosztva közlekedtek, miközben a Pécs és Budapest között utazóknak jelentősen hosszabb eljutási idővel kellett számolniuk.
A 450 ember továbbjuttatása önmagában is komoly logisztikai feladat volt. Az ilyen helyzetekben ugyanis nem elég egyszerűen „leszállítani” az utasokat: olyan helyen kell biztonságosan kivezetni őket a szerelvényből, ahol gyakran nincs peron, majd buszokat kell szervezni és összehangolni a további vasúti járatokkal.
Az utasok számára az este természetesen késésekről és bizonytalanságról szólt, a helyszínen dolgozó mentők, tűzoltók, vasutasok és rendőrök számára azonban ennél sokkal súlyosabb feladat zajlott: egy halálos baleset helyszínén kellett dolgozniuk.
Aztán este Sárvárnál megtörtént a negyedik gázolás
Amikor már úgy tűnt, hogy a három délutáni tragédiánál nem érkezhet rosszabb hír, kedd este újabb közleményt adott ki a Mávinform. A Balatonfüredről Szombathelyre tartó Tanúhegy sebesvonat Sárvár állomás közelében ütött el egy embert.
Az áldozat életét vesztette. A vonat utasait innen is pótlóbusz vitte tovább Szombathelyre, a helyszínelés miatt pedig Sárvár és Ostffyasszonyfa között teljesen szünetelt a vonatközlekedés.
Ezzel néhány óra alatt négyre emelkedett az aznap történt halálos vasúti gázolások száma. Dunakeszi, Zalaegerszeg, Sárbogárd–Rétszilas, majd Sárvár: a tragikus hírek gyakorlatilag egymást érték.
Nem egyetlen baleset történt – négy külön tragédia
Az egymás után érkező hírek könnyen kelthetik egyetlen nagy vasúti katasztrófasorozat benyomását, de ezt fontos elkerülni. A jelenleg ismert információk alapján négy különböző eseményről van szó, egymástól távoli helyszíneken, különböző járatokkal.
A nyilvánosságra került közleményekből egyelőre az sem állapítható meg minden esetben, pontosan hogyan került az érintett ember a sínekre. Ezért felelőtlenség lenne találgatni vagy egyetlen közös okot keresni a tragédiák mögött.
A MÁV és a katasztrófavédelem közleményei elsősorban a mentésről és az utasforgalom átszervezéséről szóltak. A gázolások pontos körülményeinek tisztázása külön eljárások feladata lehet.
Több száz ember számára egy pillanat alatt ért véget az utazás
A tragédiáknak van egy másik, kevésbé látványos oldala is. A négy érintett vonaton összesen több száz ember utazott, akik egyik pillanatban még hazafelé, munkába vagy nyaralásból tartottak, a következőben pedig egy lezárt vasútvonalon vártak arra, hogyan jutnak tovább.
Dunakeszinél mintegy kétszáz, a Mecsek InterCityn körülbelül 450 utast kellett mentesíteni. Zalaegerszegnél tizenkét utast kísértek a buszhoz, Sárvárnál pedig szintén pótlóbuszt kellett küldeni a sebesvonat utasaiért.
Vagyis egyetlen délután alatt jóval hatszáz fölé emelkedett azoknak az utasoknak a száma, akik közvetlenül valamelyik gázolás miatt kényszerültek megszakítani vagy átszervezni az utazásukat.
A mozdonyvezetőknek is felfoghatatlan teher lehet egy ilyen nap
Egy vasúti gázolás után a figyelem érthető módon elsősorban az áldozatra és a helyszíni mentésre irányul. Ugyanakkor minden ilyen tragédiának vannak közvetlen szemtanúi is: a mozdonyvezetők, a vonatszemélyzet és sok esetben az utasok.
Egy több száz tonnás vonat fékútja nagy sebességnél rendkívül hosszú, ezért ha valaki közvetlenül a szerelvény elé kerül, a mozdonyvezetőnek sok esetben már nincs tényleges lehetősége a baleset elkerülésére. Ez is az oka annak, hogy a vasúti pályákon a szabályok betartása szó szerint élet-halál kérdése.
Az utasok szempontjából szerda hajnalra már más a helyzet
A keddi közlekedési korlátozások jelentős része a helyszínelésekhez kötődött, vagyis nem tartós pályahibáról vagy műszaki összeomlásról volt szó. Dunakeszi-Gyártelepnél például már 17 óra után befejezték a helyszínelést, és fokozatosan helyreállt a menetrend.
A tegnapi fennakadások miatt tehát nem szabad automatikusan arra számítani, hogy szerda reggel ugyanazokon a vonalakon továbbra is lezárások lesznek. Aki azonban utazik, indulás előtt mindenképpen érdemes ellenőriznie az aktuális Mávinform-adatokat, mert a menetrend helyreállása az egyes vonalakon fokozatos lehet.
Fekete kedd marad a magyar vasút történetében
A keddi eseménysor végén azonban nem a késések a legfontosabbak. Nem az, hogy valaki egy órával később ért Pécsre, Vácra vagy Szombathelyre, és nem is az, hány pótlóbuszt kellett hirtelen előteremteni.
Négy különböző helyszínen négy ember élete ért véget ugyanazon a napon a magyar vasúti hálózaton. Mögöttük családok, hozzátartozók és ismerősök maradtak, miközben vasutasok, mentők, tűzoltók és rendőrök egymás után vonultak a tragédiák helyszíneire.
Ritka, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi súlyos vasúti gázolás történjen Magyarország különböző pontjain. Dunakeszin kezdődött, Zalaegerszegen folytatódott, Sárbogárdnál már a harmadik tragédiáról érkezett hír, este pedig Sárvárnál negyedszer is leállt egy vonat.
A kedd így végül nem egyszerűen rossz nap lett a menetrendben. Hanem négy család számára olyan nap, amelyet soha többé nem lehet kitörölni a naptárból.
Új szintre lépett az úgynevezett aranykonvoj-ügy: Horváth Lóránt, a rejtélyes ukrán pénzszállítók jogi képviselője indítványozta Orbán Viktor volt miniszterelnök, valamint több korábbi rendvédelmi és titkosszolgálati vezető őrizetbe vételét és letartóztatását.
A beadvány súlya azért jelentős, mert nem egyszerű politikai megszólalásról van szó, hanem ügyészségi indítványról. A jogi képviselő a gyanúsítások azonnali közlését, valamint a legsúlyosabb kényszerintézkedések elrendelését kezdeményezte.
Fontos hangsúlyozni: az indítvány önmagában nem jelenti azt, hogy Orbán Viktort vagy bármelyik érintettet letartóztatják. Erről kizárólag a hatóságok, végső soron pedig a bíróság dönthet. Az viszont önmagában is történelmi jelentőségű, hogy egy volt miniszterelnökkel szemben ilyen súlyú jogi lépést kezdeményeztek.
Orbán Viktor és volt rendvédelmi vezetők neve is előkerült
A beadványban Horváth Lóránt a gyanúsítások közlését és azonnali kényszerintézkedést kezdeményezett Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Örs, Hajdu János és Demeter Tamás ügyében.
Az indítvány szerint a hatóságoknak tisztázniuk kell, milyen szerepük lehetett a márciusi határakcióban, amelynek során ukrán pénzszállítókat tartóztattak fel. A jogi képviselő érvelése szerint a nyomozás nem állhat meg a végrehajtó állomány szintjén.
Nem elég azt vizsgálni, hogy az úton intézkedő fegyveresek és tisztek mit tettek. Azt is fel kell tárni, kik adtak utasítást, milyen politikai vagy operatív döntések előzték meg az akciót, és volt-e törvényes alapja a pénzszállítók feltartóztatásának.
Ez az ügy igazi tétje. Ha a hatóságok arra jutnak, hogy az intézkedés mögött valódi büntetőeljárási ok állt, az más jogi helyzetet jelent. Ha viszont az derülne ki, hogy a fellépés politikai döntés végrehajtása volt, törvényes alap nélkül, az egészen más megvilágításba helyezné az egész történetet.
Akár 12 évig terjedő szabadságvesztés is felmerülhet
Az indítvány a cselekményeket rendkívül súlyos jogi minősítéssel írja le. A beadvány szerint felmerülhet 7 rendbeli, aljas indokból és a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntette, valamint kényszervallatás bűntette is.
Ezek olyan bűncselekmények, amelyek esetében – ha a gyanú megalapozottá válik, majd később bíróság előtt bizonyítást nyer – akár többéves, súlyos szabadságvesztés is kiszabható. A beadvány szerint a halmazati büntetés felső határa akár 12 évig terjedő letöltendő börtön is lehet.
Ez azonban nem ítélet, hanem jogi állítás és indítvány. A különbség nagyon fontos. Senki bűnösségét nem lehet kimondani pusztán azért, mert egy ügyvéd ilyen tartalmú beadványt nyújtott be.
A bírósági bizonyítás, a tanúvallomások, az iratok, a parancslánc feltárása és a védelem érvei dönthetik el, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kiket terhelhet felelősség. Politikai értelemben azonban az ügy már most óriási visszhangot válthat ki.
Most az ügyészségen a sor
Az ügy egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a hatóságok képesek-e visszafejteni a parancsláncot. Ki adott utasítást? Ki tudott az akcióról? Ki hagyta jóvá? Milyen egyeztetések előzték meg? Volt-e írásos nyom, belső jelentés, telefonos kommunikáció vagy operatív utasítás?
A beadvány politikai és jogi súlyát növeli, hogy Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész a napokban írásban már jelezte: a nyomozati anyagok alapján egyes magas beosztású érintettek kapcsán felmerülhetett volna a bűncselekmény megalapozott gyanújának megfogalmazása.
Horváth Lóránt indítványa így már nemcsak nyomásgyakorlásként értelmezhető, hanem olyan jogi lépésként is, amelyre a vádhatóságnak előbb-utóbb választ kell adnia. Közölnek-e gyanúsítást? Elrendelnek-e kényszerintézkedést? Vagy elutasítják az indítványt?
Az indítvány egyik legsúlyosabb eleme, hogy a jogi képviselő szerint a cselekmények szervezettségét is vizsgálni kell. Ez már nemcsak egyedi intézkedések, hibás döntések vagy túlkapások kérdése, hanem annak lehetősége, hogy az érintett szervek összehangoltan, központi akarat alapján jártak-e el.
A letartóztatás indítványozása ugyanakkor jogilag nem előrehozott büntetést jelentene, hanem a bizonyítási eljárás védelmét szolgálná. Letartóztatást csak akkor rendelhet el a bíróság, ha fennállnak a törvényi feltételek: például szökés, elrejtőzés, bizonyítás megnehezítése, tanúk befolyásolása vagy bűnismétlés veszélye.
A történet legnagyobb politikai jelentősége mégis az, hogy Orbán Viktor neve már nemcsak politikai vitákban, parlamenti felszólalásokban vagy publicisztikákban kerül elő, hanem egy konkrét büntetőeljárási indítványban is.
Az indítvány benyújtása után a labda a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnél van. Bármelyik forgatókönyv következik, az ügyre óriási figyelem irányulhat, mert ez már nem egy szokványos büntetőügy. Ez annak próbája is lehet, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes-e eljutni a parancsot végrehajtóktól a parancsot adókig.
Érdemes felírni a naptárba 2026. augusztus 24-ét: jövő hétfőn több olyan családtámogatási és fogyatékossági ellátás banki jóváírása is esedékes, amelyre rengeteg magyar háztartás vár. Az időzítés nem véletlenül lehet különösen fontos: alig több mint egy héttel leszünk az iskolakezdés előtt, amikor a tanszerek, ruhák, cipők és egyéb szeptemberi kiadások alaposan meg tudják cibálni a családi kasszát.
A Magyar Államkincstár hivatalos 2026-os folyósítási naptára szerint az augusztus hónapra járó ellátások várható banki jóváírásának időpontja augusztus 24., hétfő. A dátum ugyan tájékoztató jellegű, de ez szerepel a Kincstár hivatalos menetrendjében.
Ezek a pénzek érkezhetnek augusztus 24-én
A Kincstár tájékoztatása alapján hétfőn az alábbi ellátások banki jóváírása várható:
családi pótlék,
gyermekgondozást segítő ellátás, vagyis GYES,
gyermeknevelési támogatás, vagyis GYET,
fogyatékossági támogatás,
vakok személyi járadéka.
Vagyis sok családnál érdemes lesz hétfőn ránézni a bankszámlára.
De várjunk: augusztusban már egyszer jött családi pótlék
Igen, és éppen ezért fontos egy félreértést már most tisztázni. Az augusztusi két jóváírás nem dupla családi pótlék és nem plusz támogatás.
A július hónapra járó családi pótlék és a többi érintett ellátás augusztus 4-én érkezett meg. Az augusztusra járó összeget viszont az iskolakezdés miatt a megszokottnál korábban, már augusztus 24-én írják jóvá.
Ezért aztán szeptember elején már nem jön még egy családi pótlék. A következő, szeptember hónapra járó ellátás várható banki jóváírása október 2., péntek.
Magyarán most előrébb hozzák a pénzt. Jó hír az iskolakezdés előtt, de érdemes úgy beosztani, hogy szeptember elején nem érkezik újabb kör.
És itt még nincs vége: 50 ezer forint is érkezhet
2026-ban egy teljesen új tétel is bekerült az iskolakezdési matekba. A kormány gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást vezetett be a rászoruló gyermekek meghatározott köre számára.
A teljes összeg két részletben érkezik. Az első 50 ezer forintos pénzbeli támogatást legkésőbb augusztus 24-ig kell elutalni vagy postázni a jogosultaknak. A második 50 ezer forint november 30-ig érkezik, már iskolakezdési utalvány formájában.
Ez tehát azt jelenti, hogy egy jogosult családnál az augusztusi családi pótlék mellett külön 50 ezer forintos iskolakezdési támogatás is megjelenhet.
Fontos azonban a megfogalmazás: az első 50 ezer forintnak augusztus 24-ig kell elindulnia, illetve megérkeznie a hivatalos szabályok szerint, ezért nem biztos, hogy minden jogosult pontosan hétfőn látja majd ugyanabban a pillanatban a pénzt.
Nem kell pályázni érte
Az új támogatás egyik legnagyobb könnyítése, hogy a jogosultaknak nem kell külön kérelmet beadniuk. A Magyar Államkincstár a meglévő állami nyilvántartások alapján automatikusan állapítja meg a jogosultságot.
A kormány tájékoztatása szerint mintegy 400 ezer gyermek tartozhat a támogatott körbe.
Az első 50 ezer forint ráadásul ugyanazon a csatornán érkezik, mint a családi pótlék: aki bankszámlára kapja azt, annak ugyanarra a számlára utalják az iskolakezdési pénzt is. Aki postai úton kapja a családi pótlékot, annak a támogatást is postai úton kézbesítik. A két összeg azonban külön kifizetésként jelenik meg.
Kik kaphatják meg a 100 ezer forintot?
A támogatás nem automatikusan jár minden iskolás gyermek után. Az egyik alapfeltétel, hogy a gyermek után augusztus hónapra családi pótlékot folyósítsanak, és a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanuljon, illetve szeptemberben kezdje meg az első osztályt.
Emellett legalább egy további jogosultsági feltételnek is teljesülnie kell. Ilyen lehet például, ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, sajátos nevelési igényű, egyedülálló szülő neveli, gyermekvédelmi szakellátásban él vagy árvaellátásban részesül. A támogatott körbe bizonyos speciális oktatási programokban részt vevő tanulók is bekerülnek.
Ha egy családban több gyermek is megfelel a feltételeknek, akkor jön az igazán fontos rész: a 100 ezer forint gyermekenként jár.
Vagyis két jogosult gyermek esetén összesen 200 ezer, háromnál 300 ezer forint lehet a teljes támogatás. Ennek fele most augusztusban, fele november végéig érkezik.
Egy gyermek után viszont maximum 100 ezer jár
Az sem növeli tovább az összeget, ha ugyanaz a gyermek egyszerre több feltételnek megfelel. Például ha sajátos nevelési igényű és egyedülálló szülő neveli, akkor is összesen 100 ezer forintos támogatás jár utána, nem kétszer 100 ezer.
A támogatás teljes összege adó- és járulékmentes, és a hivatalos tájékoztatás szerint végrehajtás alá sem vonható.
Postán nem feltétlenül hétfőn csengetnek
Aki bankszámlára kapja a szokásos családtámogatási ellátásokat, annál augusztus 24. a várható jóváírási dátum. Postai kifizetésnél viszont türelemre lehet szükség.
A Magyar Államkincstár szerint a postán folyósított rendszeres ellátások jellemzően a megjelölt banki dátumot követő 2–4 munkanapon belül érkeznek meg.
Az iskolakezdési támogatás első 50 ezer forintos részénél a szabály úgy szól, hogy augusztus 24-ig kell azt utalni vagy postázni. Emiatt a postai kézbesítés tényleges időpontja itt is későbbre csúszhat.
A legfontosabb dátum tehát augusztus 24.
Az idei augusztus ebből a szempontból valóban szokatlan. A hónap elején már megérkezett a júliusra járó ellátás, augusztus 24-én pedig előrehozva jön az augusztusi családi pótlék és több más támogatás.
Ráadásul a jogosult családok számára ugyanez a határnap az új iskolakezdési támogatás első, 50 ezer forintos részénél is.
A lényeg röviden: augusztus 24-én érdemes figyelni a bankszámlát, de a családi pótléknál senki ne számoljon kétszeres havi összeggel. Amit most előrehoznak, az szeptember elején már nem érkezik újra.
A következő rendes dátum október 2. Addig pedig egy iskolakezdés is belefér – ami, mint minden szülő tudja, önmagában képes meglepően gyorsan elfogyasztani bármilyen előrehozott pénzt.
Komoly fordulat történt az Orbán Viktor közösségi médiás kommunikációjára elköltött több mint négymilliárd forint ügyében: a rendőrség már nem egyszerűen egy feljelentést vizsgál, hanem hűtlen kezelés miatt büntetőeljárást folytat. Az Országos Rendőr-főkapitányság megerősítette, hogy a Miniszterelnökség beadványa alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az ügyben.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy Orbán Viktor, Kaminski Fanny vagy bárki más bűnösségét megállapították volna. A feljelentés ismeretlen tettes ellen szólt, a rendőrség pedig egyelőre azt sem közölte, van-e már gyanúsított. A lényeg azonban így is jelentős: az új kormány által feltárt szerződések ügye átlépett a politikai elszámoltatás világából egy tényleges büntetőeljárásba.
Az NNI már nyomoz
Az ORFK a Népszava megkeresésére erősítette meg, hogy a Miniszterelnökségtől érkező feljelentés alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés miatt folytat büntetőeljárást.
„A nyomozás érdekére tekintettel azonban bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni.”
Ez jelenleg azt jelenti, hogy a rendőrség nem árulja el, milyen iratokat kértek be, kiket hallgattak vagy hallgatnak meg, illetve pontosan mely döntések kerültek a nyomozók látókörébe.
Az ügy előzménye, hogy a Magyar Péter vezette kormány Miniszterelnöksége átvizsgálta az előző kabinetnek az akkori miniszterelnök közösségi médiás megjelenéseihez kapcsolódó szerződéseit, majd augusztus 11-én hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen.
44 hónap alatt 4,228 milliárd forint
A történet középpontjában a Triton Communications Kft. áll. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda 2022-ben kötött keretszerződést a társasággal Orbán Viktor közösségi médiás kommunikációjához kapcsolódó feladatokra.
A Kaminski Fanny által vezetett társaság kezdetben havi 63 millió 680 ezer forintos díjért dolgozott. A kormány nyilvánosságra hozott összesítése szerint a szerződést ezután négyszer hosszabbították meg, a díjat pedig minden alkalommal megemelték.
A legutóbbi időszakban már havi 86 millió 487 ezer forintot fizettek a cégnek. A Miniszterelnökség szerint eközben a szerződésben szereplő tartalmi követelmények lényegében nem változtak.
A végösszeg az, ami igazán megállítja az embert: a Triton 2022-től 44 hónap alatt bruttó 4 milliárd 228 millió 924 ezer 813 forint közpénzt kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Most ennek a pénzköltésnek a körülményeit vizsgálja a rendőrség.
Fotók, videók, médiafigyelés – milliárdokért
A Miniszterelnökség közlése szerint a szerződések alapján a Triton feladatai között fényképek és videók készítése, valamint közösségimédia-figyelési összefoglalók elkészítése szerepelt.
A kormány külön kiemelt egy meghökkentő példát is: a teljesítésigazolások alapján volt olyan hónap, amikor 21 percnyi videó és 411 fénykép készült több mint 63 millió forintos havi díj mellett.
A Miniszterelnökség azt állítja, hogy az általa vizsgált nyilvános adatok alapján a konstrukció nemzetközi összehasonlításban is legalább háromszoros túlárazást jelenthetett. Ez azonban jelenleg a kormány állítása, nem a rendőrség vagy egy bíróság megállapítása. A nyomozásnak éppen azt kell tisztáznia, történt-e bűncselekmény és keletkezett-e büntetőjogilag értékelhető vagyoni hátrány.
A közbeszerzést is kihagyták
Az ügy másik fontos eleme, hogy a szerződés megkötését nem előzte meg hagyományos közbeszerzési verseny. A korábbi kabinet arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként védett személy volt, ezért a kommunikációjához kapcsolódó szolgáltatást kivették a közbeszerzési eljárás hatálya alól.
A Magyar Péter vezette kormány éppen ezt tartja az egyik problémának: álláspontja szerint verseny nélkül kötöttek többéves, végül több mint négymilliárd forintos szerződéssorozatot egy Orbán Viktor közvetlen kommunikációs környezetéhez kötődő vállalkozással.
Azt viszont, hogy ez önmagában törvénysértő volt-e, illetve a közbeszerzés mellőzésének jogalapja megfelelő volt-e, nem politikai közlemény fogja eldönteni. Most már a nyomozó hatóság is vizsgálja az ügyet.
Kaminski Fanny egészen másképp látja
A Triton Communications ügyvezetője már a feljelentés hírére visszautasította a kormány állításait. Kaminski Fanny szerint a cége valamennyi szerződéses kötelezettségét teljesítette, és az elvégzett munkáról tételesen el tud számolni.
Kaminski azt is hangsúlyozta, hogy a munkájuk nem merült ki néhány fénykép és rövid videó elkészítésében. Állítása szerint a társaság fejlesztette és üzemeltette Orbán Viktor hivatalos weboldalát, grafikai és egyéb kommunikációs szolgáltatásokat végzett, a munkatársaknak pedig heti hét napon, napi 24 órában rendelkezésre kellett állniuk.
A díjak emelkedését sem túlárazásként értékelte. Szerinte az emelések az inflációt követték, vagyis a szolgáltatás reálértékének fenntartását szolgálták.
Korábbi reakciójában azt írta, elfogadja, hogy egy új kormány felülvizsgálja elődje szerződéseit, azt viszont nem, hogy szerinte kiragadott számok alapján próbálják gyanúba keverni a vállalkozását. Úgy fogalmazott, számára „büszkeség” az elsőként meghurcoltak között lenni.
Csakhogy most már nem csak politikusok beszélnek róla
És pontosan itt történt a hétfői fordulat. Eddig két egymással szemben álló történetet lehetett hallani. A Magyar-kormány szerint egy rendkívül drága, verseny nélkül kiosztott közpénzes szerződésrendszert találtak. Kaminski és a Fidesz szerint viszont egy jogszerűen és tisztességesen teljesített kommunikációs megbízást próbál politikai ügyként felhasználni az új kabinet.
Most már azonban van egy harmadik szereplő: a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Ez továbbra sem igazolja automatikusan a kormány összes állítását. A nyomozás megindítása azt jelenti, hogy a feljelentés alapján büntetőeljárás folyik, nem pedig azt, hogy a négymilliárdos összegből négymilliárdot elloptak, vagy hogy már megvan az ügy felelőse.
De ugyanígy már azt sem lehet mondani, hogy az egész történet kizárólag egy politikai sajtóközlemény. A rendőrség hivatalosan nyomoz.
Orbán Viktor szerepe egyelőre nem tisztázott
A címekben óhatatlanul Orbán Viktor neve jelenik meg, hiszen az ő miniszterelnöki közösségi médiás megjelenéseinek finanszírozásáról és az ahhoz kapcsolódó szerződésekről van szó. Ebből azonban nem következik, hogy a volt miniszterelnök ellen személyesen nyomoznának.
A szerződéseket a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kötötte, a Miniszterelnökség pedig ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. Az ORFK eddig nem nevezett meg gyanúsítottat, és Orbán Viktor személyes büntetőjogi érintettségéről sem közölt semmit.
Ez később változhat, de jelenleg a pontos megfogalmazás az, hogy Orbán Viktor közösségi médiás szerződéseinek ügyében folyik nyomozás, nem pedig az, hogy Orbán Viktor gyanúsított lenne.
Az öt embert foglalkoztató cég milliárdos állami megbízása kerül nagyító alá
A Miniszterelnökség külön kiemelte, hogy a Triton a vizsgált időszakban mindössze öt embert foglalkoztató társaságként kapta a havi több tízmilliós összegeket. Ez önmagában természetesen nem bizonyít semmit: egy kis létszámú cég is teljesíthet nagy értékű szerződéseket alvállalkozókkal vagy speciális szolgáltatásokkal.
A nyomozás szempontjából az lesz érdekes, hogy mi volt a szolgáltatások tényleges piaci értéke, hogyan határozták meg a díjakat, milyen döntési folyamat vezetett a szerződésekhez és azok folyamatos meghosszabbításához, illetve az állam a kifizetett összegért valóban arányos ellenszolgáltatást kapott-e.
Ez már dokumentumok, számlák, teljesítésigazolások, belső döntések és tanúvallomások kérdése lehet.
A négymilliárd forintnak nem „tűnt el a nyoma” – azt vizsgálják, szabályosan költötték-e el
Érdemes egy félreérthető megfogalmazást is helyretenni. A 4,2 milliárd forintról tudni lehet, hogy a Kabinetiroda a Triton Communicationsnek fizette ki a szerződések alapján. A rendőrség tehát nem egy fizikailag eltűnt négymilliárdos pénzkupacot keres.
A valódi kérdés az, hogy a közpénz felhasználása jogszerű és gazdaságilag indokolható volt-e, illetve történt-e hűtlen kezelés. Ha a kormány által emlegetett túlárazás igazolható lenne, annak mértéke és az esetleges vagyoni hátrány is külön bizonyítás tárgya lenne.
Ez jóval kevésbé látványos, mint egy széf feltörése, de egy négymilliárdos közpénzes szerződésnél jogilag pontosan ez számít.
A feljelentésből tehát valódi nyomozás lett
Augusztus 11-én még az volt a hír, hogy Magyar Péter kormánya feljelentést tett az Orbán-korszak egyik látványos kommunikációs szerződéssorozata miatt. Hat nappal később már azt erősítette meg az országos rendőrfőkapitányság, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés miatt büntetőeljárást folytat.
A következő nagy fordulat az lesz, ha kiderül, kit vagy kiket tart felelősnek a nyomozó hatóság. Egyelőre nincs nyilvánosan megnevezett gyanúsított, nincs vádemelés és természetesen nincs bírósági ítélet sem.
Van viszont egy több mint 4,2 milliárd forintos, Orbán Viktor kommunikációjához kapcsolódó közpénzes szerződéssorozat, amelynek körülményeit most már rendőrségi nyomozók vizsgálják.
Ez pedig önmagában jóval komolyabb fejlemény annál, mint amikor két politikai oldal Facebook-posztokban magyarázza egymásnak, mennyibe kerülhet 21 perc videó és 411 fénykép.
Na, most jöhet az a rész, amikor néhány alapítványnál és egyesületnél különösen alaposan átnézik a régi bankszámlakivonatokat. Magyar Péter kedden az eddigi egyik legkeményebb közpénzes bejelentésével állt elő: a kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt öt év mintegy 400 milliárd forintnyi civil támogatását, a gyanús ügyeket pedig átvilágítják. Ahol szabálytalanságot találnak, vizsgálat következik, ahol pedig hűtlen kezelés, tiltott pártfinanszírozás vagy más bűncselekmény gyanúja merül fel, ott büntetőfeljelentés is jöhet.
Magyar a videó végére hagyta a legkeményebb mondatot. Azoknak a szervezeteknek, amelyek szerinte jogosulatlanul vagy méltánytalanul jutottak adófizetői pénzhez, azt üzente: nézzék meg, mi maradt a számlán.
„Azt javaslom, nézzék át a szervezetek bankszámláit, és a jogosulatlanul, méltánytalanul megkapott pénzeket utalják vissza, még ma.”
Ennél világosabban nehéz lett volna jelezni, hogy a választás utáni közpénzügyi átvilágítás most újabb szintre lépett.
400 milliárd forint került fel egyetlen térképre
Az egész történet mögött egy olyan adatbázis áll, amelynek önmagában is komoly jelentősége van.
A Miniszterelnökség összerakta és interaktív térképen nyilvánosságra hozta, hogy 2022 és 2026 között mely civil szervezetekhez, milyen programból és mekkora összegű állami támogatás került.
A Bethlen Gábor Alapkezelő által lebonyolított programokból és más központi költségvetési forrásokból ebben az időszakban körülbelül 20 ezer civil szervezet összesen 400 milliárd forintot kapott.
Ez akkora összeg, hogy emberi léptékben nehéz is elképzelni.
400 milliárd forint naponta egymilliárd forint elköltésével számolva is több mint egy évre lenne elég.
Most pedig ezt a pénzfolyamot településről településre, szervezetről szervezetre lehet végignézni.
A palackvisszaváltási rendszer bevezetésével egy csapásra megváltozott a városok utcáinak képe. Az 50 forintos visszaváltási díj miatt az egykor értéktelennek számító műanyag palackok és fémdobozok hirtelen pénzt érő zsákmánnyá váltak. Az eldobált göngyöleg szinte eltűnt az utcákról, ám közben egy teljesen új probléma jelent meg a fővárosban.
MOST MINDEN MEGVÁLTOZIK! MUTATJUK A RÉSZLETEKET!
A probléma akkor válik igazán súlyossá, amikor a gyűjtögetők nem csupán a lakosok által gondosan a kukák mellé helyezett palackokat viszik el. Egyes esetekben a kukák tartalmát is átkutatják, ami után a hulladék szétszórva marad az utcán.
A lakók hiába készítik ki külön a visszaváltható göngyöleget, a kukák környékén újra és újra megjelenhet a széthordott szemét.A köztisztasági dolgozók folyamatosan takarítanak, de a helyzet sokszor úgy tűnik, mintha néhány óra alatt minden kezdődne elölről.
EDDIG LEHET VISSZAVINNI A PALACKOKAT:
Terézváros polgármestere szerint ennek már komoly ára van. A kerület jelentős összegeket fordít a takarításra és a megrongált, illetve megrongálódott kukák pótlására. Közben azonban nemcsak a köztisztaság miatt nő az aggodalom: a lakók biztonságérzete is romlik.
A helyzet miatt Soproni Tamás már nem egyszerűen több takarítást vagy szigorúbb ellenőrzést sürget. A polgármester azt kérte a kormánytól, hogy január 1-jéig függesszék fel a palackvisszaváltási rendszert, és ez idő alatt dolgozzanak ki egy hosszú távon is működő megoldást. VIA penzcentrum
