Kategória: hírek

Váratlan fordulatot vett Magyar Péter paksi látogatása. Tényi István közérdekű bejelentéssel fordult a Miniszterelnökséghez, miután a nyilvánosságra került felvételeken azt látta, hogy a miniszterelnök és kísérete mentőmellény nélkül áll egy olyan bárka fedélzetén, amely a rendkívüli dunai munkálatokban vesz részt. Tényi úgy véli, hogy egy ilyen helyszínen ez nem pusztán apró mulasztás, hanem munkavédelmi és biztonsági szempontból is felvethet kérdéseket. A bejelentés így különös mellékszálává vált a Paksnál zajló nagyszabású műveletnek.

Miközben az elmúlt napokban mindenki a rendkívül alacsony dunai vízállásról, a fenékküszöb építéséről és a hatalmas bárkákról beszélt, Tényi egy egészen más részletre figyelt fel a helyszíni felvételeken: Magyar Péteren nem látszott mentőmellény.

Tényi István a Miniszterelnökséghez fordult

A Blikk beszámolója szerint Tényi a szerkesztőséghez is eljuttatta a közérdekű bejelentés dokumentumát. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy a Duna paksi szakaszán fokozott kockázatú vízi és ipari munkálatok zajlanak, miközben Magyar Péter és kísérete a felvételeken védőfelszerelés nélkül tartózkodott a bárka fedélzetén.

A helyszínen nem hétköznapi folyami munkáról van szó: fenékküszöb építése, bárkák süllyesztésének előkészítése és nehéz betonelemek helikopteres mozgatása is zajlik. Tényi szerint ilyen környezetben a személyes biztonságot különösen komolyan kell venni.

A mentőmellény hiányát kifogásolta

Tényi a beadványban azt írta, hogy aggódik Magyar Péter és a vele lévők testi épségéért. Álláspontja szerint az erős sodrás, a mederviszonyok, valamint a munkaterület sajátosságai miatt a vízbe esés kiemelt veszélyt jelenthet, a közelben dolgozó helikopterek által keltett légáramlat pedig további kockázatot okozhat.

A bejelentő nem csupán azt kifogásolta, hogy a felvételeken jobban mutatott volna egy mentőmellény. Felvetette azt is, hogy a történtek akár a munkavédelmi szabályokkal, az egyéni védőeszközök használatával és a hajózási előírásokkal kapcsolatban is kérdéseket vethetnek fel. Hogy ezek közül a konkrét helyzetben valóban sérült-e bármelyik előírás, azt egyelőre nem állapította meg hivatalos szerv.

Fontos: ez nem büntetőfeljelentés

A történetnél van egy lényeges különbség, amely könnyen elveszhet a hangzatos címek között. Tényi István nem büntetőfeljelentést tett Magyar Péter ellen, hanem közérdekű bejelentést nyújtott be a Miniszterelnökséghez. Vagyis jelenleg nem arról van szó, hogy büntetőeljárás indult volna a miniszterelnök ellen.

Tényi azt szeretné elérni, hogy a Miniszterelnökség vizsgálja meg a történteket, és hívja fel a kormányzati tisztségviselők figyelmét a munkavédelmi és hajózási előírások betartására. Egyelőre nincs olyan nyilvános döntés, amely kimondaná, hogy Magyar Péter valóban szabályt sértett.

A paksi látogatásból egészen más ügy lett

Magyar Péter azért ment a Duna paksi szakaszára, hogy bemutassa a Paksnál és Dunaszentbenedeknél zajló rendkívüli munkálatokat. A háttérben az atomerőmű működésének biztosítását célzó nagyszabású vízügyi beavatkozás áll, így eredetileg aligha számított bárki arra, hogy a helyszíni látogatás egyik legtöbbet emlegetett részlete végül egy hiányzó mentőmellény lesz.

A Blikk szerint a szombati helyszíni eseményre Magyar valamennyi parlamenti párt elnökét meghívta. A Mi Hazánk képviseletében Tóth Máté energiajogász érkezett, akit állítása szerint nem engedtek be a közvetlen munkaterületre.

Most vizsgálatot kérnek

Tényi bejelentésének lényege, hogy a Miniszterelnökség tisztázza: kellett-e volna Magyar Péternek és kíséretének mentőmellényt vagy más védőfelszerelést viselnie azon a helyen, ahol a felvételek készültek. A válasz azért sem magától értetődő, mert a pontos szabályok függhetnek attól is, milyen minőségben tartózkodtak a bárkán, és éppen milyen munkafázis zajlott.

Egy dolog azonban biztos: a közérdekű bejelentés megtörtént, a dokumentum a sajtóhoz is eljutott, és Tényi hivatalos vizsgálatot kér az ügyben. A paksi rendkívüli művelet így már nemcsak a Duna vízszintjéről és az atomerőmű biztonságáról szól – egy mentőmellény miatt most munkavédelmi kérdés is a történet középpontjába került.

Újabb közvélemény-kutatás látott napvilágot, és bár a Fidesz támogatottsága ezúttal már nem mutatott érdemi további visszaesést, van egy olyan adat, amely aligha kelthet megnyugvást a párt vezetésében. Azok közül ugyanis, akik áprilisban még a Fideszre adták a voksukat, sokan mára már nem a korábbi kormánypártot választanák. Az Europion friss, augusztusi felmérése azt is jelzi, hogy a lemorzsolódó szavazók közül egyre többen a Mi Hazánk felé fordulnak.

Már minden hetedik volt fideszes a Mi Hazánkot választaná

A kutatás egyik legfigyelemreméltóbb megállapítása nem is a két legnagyobb párt országos támogatottságáról szól, hanem arról, mi történt azokkal, akik az áprilisi országgyűlési választáson még a Fideszt támogatták. A korábbi Fidesz-szavazók 14 százaléka most már a Mi Hazánkra szavazna. További 13 százalék jelenleg bizonytalan, 8 százalék pedig már a Tiszát választaná. Mindez azt mutatja, hogy az áprilisban még a Fidesz mögött álló tábor jelentős része néhány hónap alatt vagy más párt felé fordult, vagy egyelőre nem tud pártot választani.

A Mi Hazánk közben látványosan erősödött

Toroczkai László pártja mindhárom vizsgált választói csoportban javítani tudott. A teljes népesség körében a júliusi 8 százalékról 10 százalékra emelkedett a támogatottsága, a pártot választani tudók között 10-ről 12 százalékra, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 8-ról 10 százalékra nőtt. Az Europion értékelése szerint egyelőre korai lenne áttörésről beszélni, ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy a Fidesz korábbi veszteségeinek egyik haszonélvezője a Mi Hazánk lehet.

A Fidesz zuhanása egyelőre megállt

Van azonban egy fontos részlet is, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A friss felmérés alapján a Fidesz támogatottsága augusztusban már nem csökkent tovább érdemben. A teljes felnőtt népességben 21 százalék szavazna a pártra, míg júliusban ez az arány 20 százalék volt. A pártválasztók körében 25 százalékot mértek a korábbi 24 százalék után, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig továbbra is 25 százalékon áll a Fidesz. Vagyis az elmúlt hónapok lejtmenete után most inkább egyfajta stabilizálódás látszik.

A Tisza is veszített az előnyéből

A friss kutatás ugyanakkor a Tiszának sem csak kedvező eredményeket hozott. Magyar Péter pártjának támogatottsága a teljes népességben 49 százalékra mérséklődött. A pártot választani tudók körében 58 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 61 százalékon. Ez utóbbi esetben három százalékpontos visszaesést jelent a júliusi méréshez képest. A teljes népességben mért változás viszont még hibahatáron belüli, ezért ebből önmagában nem lehet komoly fordulatot leolvasni.

Még mindig hatalmas a különbség a két nagy párt között

A módosulások ellenére a Tisza továbbra is jelentős előnnyel vezet az Europion kutatásában. A teljes népesség körében:

Tisza: 49 százalék

Fidesz–KDNP: 21 százalék

A pártot választani tudóknál:

Tisza: 58 százalék

Fidesz–KDNP: 25 százalék

A biztos szavazó pártválasztóknál:

Tisza: 61 százalék

Fidesz–KDNP: 25 százalék

Vagyis bár valamelyest szűkült a különbség, a két párt között ebben a kutatásban továbbra is nagyon jelentős az olló.

Orbán Viktor támogatottságát is megmérték

Az Europion a politikusok megítélésére is rákérdezett. A felmérés szerint Orbán Viktort a válaszadók 28 százaléka látná szívesen fontos közéleti szerepben, miközben 56 százalék inkább elutasítja. Ezzel továbbra is ő a legnépszerűbb fideszes politikus a mérésben, ugyanakkor az elutasítottsága is kifejezetten magas. A lista élére közben Vitézy Dávid került 52 százalékkal, egyetlen százalékponttal megelőzve Magyar Pétert, aki 51 százalékot kapott.

A Fidesz számára most talán nem is a Tisza a legkellemetlenebb adat

A kutatás alapján a Fidesz támogatottságának további esése egyelőre megállt. Ez önmagában kedvezőbb fejlemény a párt számára, mint amit a júliusi adatok mutattak. Van azonban egy másik gond is. A korábbi saját választói közül továbbra is sokan más felé fordulnak. Különösen beszédes, hogy az áprilisi Fidesz-szavazók 14 százaléka már a Mi Hazánkot nevezte meg, 8 százalék pedig a Tiszát választaná. Egyetlen közvélemény-kutatás természetesen nem választási eredmény, és a választói preferenciák később még jelentősen átrendeződhetnek. A mostani számok azonban azt jelzik, hogy a Fidesznek nem csupán az a kérdés, miként tudja mérsékelni a Tisza előnyét, hanem az is, hogyan tudja visszahódítani a saját korábbi szavazóinak egy részét.

Az Europion felmérésében 1700 válaszadó vett részt mobil- és webapplikációs panelen 2026. augusztus 11-én. A kutatóintézet az online mintavételből eredő torzulásokat MrP-módszerrel korrigálta.

Hosszú évek után végre olyan inflációs adat érkezett Magyarországról, amely mellett már nem kell azzal nyugtatni magunkat, hogy „legalább már lassabban drágul minden”. Júliusban ugyanis a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek, miközben júniushoz képest átlagosan 0,1 százalékkal ténylegesen csökkentek is. A leglátványosabb fordulat pedig ott jelent meg, ahol ezt a legtöbb család azonnal megérzi: az élelmiszerboltokban.

A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára júliusban egyetlen hónap alatt átlagosan 1 százalékkal mérséklődött. Ha a vendéglátást kiszűrjük, akkor az élelmiszerek 4,4 százalékkal lettek olcsóbbak. Ez már nem pusztán statisztikai érdekesség. Ez az a pont, amikor a dezinfláció már a pénztárnál is láthatóvá válik.

25 százalékos infláció után most 1,2 százaléknál járunk

Nehéz lenne túlbecsülni, mekkora fordulat ez ahhoz képest, amit a magyar háztartások néhány évvel korábban átéltek. 2023 elején az ország 25 százalék feletti inflációval küzdött, az élelmiszerek éves drágulása pedig egy időszakban 40 százalék fölé is kapaszkodott. Ehhez képest 2026 júliusában a KSH már 1,2 százalékos éves inflációt mért. Júniusban még 1,7, májusban 1,8, áprilisban 2,1 százalék volt az adat.

Vagyis nem egyetlen kiugró hónapról van szó. Az elmúlt hónapok trendje egyre alacsonyabb infláció felé mutatott, júliusban pedig újabb nagyot esett a mutató. Közel tíz éve nem jártunk ilyen alacsony szinten.

És most jön az igazán jó rész: már a boltban is olcsóbb lett egy sor termék

Az infláció mérséklésére sokáig teljes joggal mondhatták az emberek, hogy remek, csak ettől még semmi nem lett olcsóbb, legfeljebb lassabban drágul minden. Júliusra azonban ezen a téren is történt előrelépés. A KSH szerint egyetlen hónap alatt 13,5 százalékkal lett olcsóbb a burgonya, 8,9 százalékkal a friss zöldség, 5,6 százalékkal a friss hazai és déligyümölcs, 2,9 százalékkal a tojás, 2,4 százalékkal a sertéshús.

Éves összevetésben még erősebb csökkenéseket találunk. A vaj és vajkrém ára 14,1, a sertéshúsé 13,1, a friss gyümölcsöké 12,5, a sajté 9,5, a friss zöldségé 9,2, a cukoré és a száraztésztáé 7,4, a tejé 7 százalékkal csökkent. Pontosan ez az, amit mindenki látni szeretett volna: ne csak a grafikon forduljon lefelé, hanem néhány árcédula is.

Az energia is olcsóbb lett

A másik fontos terület a háztartási energia. A KSH szerint éves összevetésben átlagosan 4,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni érte, a vezetékes gáz ára pedig a statisztikai fogyasztási szerkezet alapján 10,9 százalékkal csökkent. Júniushoz képest a háztartási energia átlagosan további 0,9 százalékkal lett olcsóbb.

A benzinkutaknál is lefelé mozdult az index: az üzemanyagok júliusban 1,3 százalékkal kerültek kevesebbe, mint egy hónappal korábban. Vagyis az árnyomás egyszerre több olyan területen is enyhül, amelyek közvetlenül meghatározzák a családok havi kiadásait.

A nyugdíjasoknál még alacsonyabb: 0,8 százalék

Van még egy különösen figyelemre méltó adat. A KSH által külön számított nyugdíjas fogyasztóiár-index júliusban mindössze 0,8 százalék volt. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az idősebb háztartások kiadásaiban az élelmiszerek és a lakhatással kapcsolatos költségek jóval nagyobb súlyt kapnak. Éppen ezekben a kategóriákban történt most érzékelhető árcsökkenés.

A maginfláció is mindössze 1,9 százalékra süllyedt. Ez azért fontos, mert azt mutatja: nem csupán néhány hektikusan mozgó energia- vagy zöldségár húzza lefelé a teljes mutatót.

Alacsonyabb infláció = olcsóbb pénz

Az alacsony infláció nemcsak a bevásárlásnál előnyös. A teljes gazdaság egyik legfontosabb költségét, a pénz árát is csökkentheti. A Magyar Nemzeti Bank januárban még 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. Februárban 6,25 százalékra, júniusban 6 százalékra, júliusban pedig már 5,75 százalékra mérsékelte.

Az MNB júliusi döntésének indoklásában külön kiemelte, hogy az inflációs folyamatok a korábban vártnál kedvezőbben alakultak, ezért megmaradt a monetáris politika mozgástere. Ha a kedvező trend folytatódik, a jegybank további lazításra is lehetőséget lát. Ez idővel begyűrűzhet a gazdaságba: olcsóbbá válhatnak a vállalati hitelek, javulhatnak a lakossági finanszírozási feltételek, és az állam is kedvezőbb kamatszint mellett tudhatja megújítani adósságának egy részét.

Az államnak is milliárdos jelentőségű lehet

Ezt külön is érdemes hangsúlyozni. Magyarország hatalmas államadósságot finanszíroz, amelynek kamatterhe minden évben jelentős terhet ró a költségvetésre. Ha csökken az infláció, stabilabb a forint, és kisebb lesz az ország kockázati felára, akkor a befektetők által elvárt állampapírhozam is lejjebb kerülhet.

Az MNB már tavasszal jelezte, hogy az állampapírpiaci hozamok mérséklődtek, a teljes hozamgörbe lefelé tolódott, miközben a választás után erősödött az állampapírok iránti kereslet. Ez persze nem jelenti azt, hogy a meglévő államadósság kamata egyik napról a másikra kevesebb lesz. A hatás fokozatos: ahogy a lejáró adósságot olcsóbban lehet refinanszírozni, idővel mérséklődhet a kamatteher. Minden olyan milliárd pedig, amelyet nem kamatra kell fordítani, maradhat egészségügyre, oktatásra, infrastruktúrára vagy akár adócsökkentésre.

Közben az emberek újra többet vásárolnak

Az infláció önmagában még nem jelent gazdasági fellendülést. Csakhogy most más mutatók is ugyanabba az irányba mutatnak. Az idei első hat hónapban a kiskereskedelem forgalmának volumene 4,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer-kiskereskedelemben 2,5, a nem élelmiszer jellegű boltokban 5,6 százalékos volt a bővülés. Júniusban önmagában is 3 százalékkal nagyobb volt a kiskereskedelem volumene, mint egy évvel korábban.

Itt a kulcsszó a volumen. Nem pusztán azért nőtt a boltok bevétele, mert magasabbak lettek az árak: ténylegesen több árut vásárolnak az emberek. Ez rendszerint az egyik első jele annak, hogy a családok pénzügyi mozgástere kezd javulni.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az elmúlt napokban már arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság. Az ipari adatok valóban látványos számokat hoztak. Júniusban az ipari termelés nyers adatok szerint 10,1 százalékkal nőtt éves alapon. A két extra munkanap hatását kiszűrve is 4,1 százalékos volt a bővülés. A járműgyártás 21 százalékkal, a gépgyártás 26 százalékkal, a számítógépes, elektronikai és optikai termékek gyártása pedig közel 50 százalékkal bővült. Az export 11,5 százalékkal emelkedett. De talán még ezeknél is beszédesebb az, ami ezután jöhet.

48 százalékkal több megrendelés áll a gyárak könyveiben

A feldolgozóipar új rendelései júniusban 23 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A teljes rendelésállomány pedig június végén elképesztő, 48 százalékos éves növekedést mutatott. Ez azért fontosabb egyetlen jó termelési hónapnál, mert a rendelésállomány a következő hónapok munkájáról árulkodik. Ha egy gyár ma jóval több megrendeléssel rendelkezik, jó eséllyel holnap is lesz mit gyártania.

Az ipar tehát három gyenge év után nem egyszerűen csak felpattant: már a következő időszakra is kezdi megtölteni a rendelési könyvet. A KSH első becslése szerint 2026 második negyedévében a magyar GDP 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves összevetésben pedig 1,7 százalékos bővülést mértek. Az első félév egészében szintén 1,7 százalékkal nagyobb volt a gazdaság teljesítménye, mint egy évvel korábban.

Ez még nem kínai növekedési csoda. De három, gyakorlatilag stagnálással töltött év után már egyértelműen más irányt jelent. A szolgáltatások és az ipar húzzák a gazdaságot, miközben a mezőgazdaságot a rendkívüli aszály fékezi.

Az új kormány jó pillanatban kapott lehetőséget – és eddig nem rontotta el

A gazdasági fordulat teljes egészét természetesen nem lehet egy alig száz napja hivatalban lévő kormány számlájára írni. Az infláció mindig hónapokkal korábbi energiaárak, árfolyamok, bérek, monetáris döntések és kormányzati intézkedések eredője. Az viszont már az új kormány időszakának ténye, hogy a választás után nem alakult ki pénzügyi pánik, a kockázati megítélés javult, a jegybank folytathatta a kamatcsökkentést, az uniós pénzek körüli helyzet rendeződni kezdett, és közben az infláció tovább süllyedt.

Kapitány István óvatosan fogalmazott:

„Egyetlen jó hónap alapján nem hirdetünk győzelmet. De amikor a fogyasztás bővül, a fogyasztói bizalom erősödik, az ipari termelés nő és a rendelésállomány is jelentősen emelkedik, az már több mint egy kedvező havi adat.”

„Egyetlen jó hónap alapján nem hirdetünk győzelmet. De amikor a fogyasztás bővül, a fogyasztói bizalom erősödik, az ipari termelés nő és a rendelésállomány is jelentősen emelkedik, az már több mint egy kedvező havi adat.”

Ebben talán benne van az egész történet.

A legnagyobb nyereség mégis az, hogy végre nem az árak futnak elől

Az elmúlt években hiába nőtt egy fizetés 10 százalékkal, ha közben az élelmiszerárak 20–30 százalékkal emelkedtek. Papíron több lett a jövedelem, a mindennapokban mégis rosszabbul járt a család. Az 1,2 százalékos infláció teljesen más helyzetet teremt. Ha a bérek ennél érdemben gyorsabban emelkednek, a reáljövedelem is nő. Ha az élelmiszerárak közben ténylegesen csökkennek, az még gyorsabban javítja a vásárlóerőt. Ha pedig a kamatok is lejjebb mennek, idővel a lakás-, vállalati és állami finanszírozás költsége is enyhülhet.

Ez az a kombináció, amelyre Magyarország évek óta várt: alacsony infláció, növekvő fogyasztás, éledező ipar és ismét bővülő gazdaság.

Most először már tényleg érezni lehet valamit a pénztárnál

Természetesen nem lett egyik napról a másikra minden olcsóbb. A szolgáltatások például júliusban még éves alapon 4,7 százalékkal drágultak, és vannak olyan termékek is, amelyek ára tovább emelkedik. De ez már nem változtat a fő képen. Júliusban az általános árszint havi alapon csökkent. Az élelmiszerek olcsóbbak lettek. A bolti élelmiszerkosár éves szinten 4,4 százalékkal került kevesebbe. A nyugdíjas infláció 0,8 százalékra esett. Az alapkamat január óta 6,5-ről 5,75 százalékra csökkent. A kiskereskedelem első féléves volumene 4,5 százalékkal nőtt, az ipar rendelésállománya pedig 48 százalékkal ugrott meg.

Külön-külön ezek még csak jó adatok. Együtt viszont már kezdenek kirajzolni valamit, amire hosszú ideje nem volt példa: a magyar gazdaság úgy kezd magához térni, hogy közben az infláció nem nyeli el az eredményt. A sokéves ársokk után talán ez a legjobb hír. Végre nem azt kérdezzük, mennyivel lesz drágább a következő hónap. Hanem azt, mi lesz a következő, ami olcsóbbá válik.