Újabb döntéseket hozott az Alkotmánybíróság a Fidesz és a KDNP képviselői által megtámadott Alaptörvény-módosításokról. Miután a testület korábban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével kapcsolatos kérelmet is visszautasította, most a további három indítványnak sem adott utat.
Cikkünk frissül!
Fontos döntések születtek hétfőn az Alkotmánybíróságon. A Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselői több Alaptörvény-módosítást is kifogásoltak, a testület azonban a még elbírálásra váró három indítványt is visszautasította.
A kifogások három különösen jelentős kérdést érintettek: Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítását, az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozását, valamint az Alkotmánybíróság tagjaira vonatkozó életkori korlátot.
Korábban a kekvák ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordultak
Nem ezek voltak az első indítványok, amelyekkel az Alaptörvény módosításai miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A testület a múlt héten érdemi vizsgálat nélkül visszautasította azt a normakontroll-kérelmet is, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, vagyis az úgynevezett kekvákat megszüntető Alaptörvény-módosítást támadta.
Ezt követően további három indítvány maradt, amelyekről hétfőn született döntés.
Sulyok Tamás eltávolítását is kifogásolták
Az egyik legfontosabb vitatott kérdés Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítása volt.
A Fidesz értelmezése szerint az államfő eltávolítása közjogilag érvénytelen volt, ezért a képviselők ezt a kérdést is az Alkotmánybíróság elé vitték.
A testület azonban ennek az indítványnak sem adott utat, azt visszautasította.
A döntés azért is jelentős, mert az államfő személyét és megbízatásának megszűnését érintő vita az egyik legfontosabb közjogi kérdéssé vált.
A képviselők választhatóságának korlátozása is napirendre került
A második indítvány az országgyűlési képviselők választhatóságának időbeli korlátozásával foglalkozott.
A Fidesz és a KDNP képviselői ezt a változtatást szintén kifogásolták, és az Alkotmánybíróságtól vártak döntést a kérdésben.
A hétfőn nyilvánosságra került határozat alapján azonban ezt a beadványt is visszautasította a testület.
Az alkotmánybírák életkori korlátját is megtámadták
A harmadik kifogás közvetlenül magát az Alkotmánybíróságot érintette.
Az Alaptörvény módosításával ismét életkori korlátot vezettek be az alkotmánybíráknál. A változtatást a Fidesz és a KDNP képviselői szintén vitatták, ezért ezzel kapcsolatban is az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A testület azonban ezt az indítványt is visszautasította.
Egyik további beadványnak sem adott utat az Alkotmánybíróság
A hétfői döntésekkel így mindhárom még függőben lévő indítvány sorsa eldőlt.
Az Alkotmánybíróság döntésének részletei és jogi indokai a testület által nyilvánosságra hozott határozatban olvashatók.
Fontos ugyanakkor különbséget tenni egy indítvány visszautasítása és egy beadvány tartalmi, érdemi elutasítása között. A visszautasítás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi felvetett alkotmányossági kérdést részletesen megvizsgálta, majd azokat megalapozatlannak találta.
A pontos jogi következtetésekhez ezért a határozatok indokolását is figyelembe kell venni.
Komoly politikai következménye lehet a döntéseknek
A mostani határozatokkal lezárult egy fontos szakasz az Alaptörvény módosításai körül kialakult közjogi vitában. A Fidesz és a KDNP képviselői több, egymástól jelentősen eltérő változtatást próbáltak megtámadni, a most ismert döntések alapján azonban egyik további indítvány sem jutott tovább.
A kérdés most az, hogy a beadványokat benyújtó képviselők milyen következtetéseket vonnak le az Alkotmánybíróság döntéseiből, illetve maradt-e más jogi lehetőségük az általuk vitatott változtatásokkal kapcsolatban.
A hétfői döntések mindenesetre azt jelentik, hogy az Alkotmánybíróság előtt lévő három további, Fidesz–KDNP-s képviselők által benyújtott indítványnak sem adott utat a testület.
