Közel 100 milliárd forintos üzleti fordulat rajzolódik ki az M6-os autópálya körül, és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ezúttal nem hagyta annyiban a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF magyarázatát. A tárcavezető szerint az M6-os Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszának következő 11 évre szóló működtetése az egyik konstrukció szerint 149 milliárd forintba került volna, miközben az állam által vizsgált alternatívák nagyjából 51 milliárd forint körül is megoldhatják ugyanazt a feladatot.
Ez akkora különbség, amely mellett nehéz szó nélkül elmenni. Ha Vitézy számításai a végleges versenyben is megállnak, az állam közel 100 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el. Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltsége számára pedig egy ekkora megbízás elvesztése aligha lenne jelentéktelen fejlemény. És bár Várkonyi Andrea természetesen nem szereplője az autópálya-szerződésnek, Mészáros feleségeként egy ilyen volumenű fordulat hírére ő is felkaphatja a fejét.
149 milliárd az egyik oldalon, 51 a másikon
Az ügy középpontjában az M6-os autópálya Érdi-tető és Dunaújváros közötti, mintegy 54 kilométeres szakasza áll. A jelenlegi, 22 éves koncessziós konstrukció ősszel jár le, ezért az államnak újra rendeznie kell, ki és milyen feltételekkel üzemelteti tovább az utat.
Vitézy Dávid szerint az előző kormány idején az MKIF felé mozdult el a döntés, ám az új tárcavezetés felülvizsgálta a konstrukciót. A miniszter azt állítja, hogy a következő 11 évre az MKIF-hez kötődő megoldás mintegy 149 milliárd forintjába került volna az államnak, miközben más szereplők lényegében ugyanazt a műszaki színvonalat körülbelül 51 milliárd forintos nagyságrendben biztosíthatják.
A két összeg között nagyjából 98 milliárd forint a különbség. Ez már nem olyan tétel, amelyet egy szerződés mellékletében el lehet rejteni az apróbetűs részben. Ekkora pénznél az államnak nagyon pontosan meg kell indokolnia, miért fizetne háromszor annyit ugyanazért a szolgáltatásért.
Az MKIF magyarázkodni kezdett
A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő MKIF gyorsan reagált Vitézy bejelentésére. A társaság visszautasította, hogy jogellenesen járt volna el, illetve hogy a különböző ajánlatokat ilyen egyszerűen egymás mellé lehetne tenni.
A cég szerint az árak összevetésénél figyelembe kell venni a műszaki tartalmat, a kockázatvállalást, a nagyobb felújításokat és az egyes konstrukciók eltérő kötelezettségeit. Magyarán az MKIF álláspontja az, hogy a 149 és az 51 milliárdos szám önmagában nem feltétlenül hasonlítható össze úgy, ahogy azt a minisztérium bemutatta.
Ez lehetett volna egy hosszabb szakmai vita kezdete, Vitézy azonban nem sok időt hagyott a történetnek.
Vitézy visszaszólt: ugyanazt hasonlították ugyanazzal
A miniszter közösségi oldalán határozottan visszautasította az MKIF érvelését. Azt írta, a tárca számításai kifejezetten azonos műszaki tartalomra és azonos szolgáltatási színvonalra vetített összehasonlításból születtek.
Vitézy szerint a Magyar Közút és a jelenlegi M6-os üzemeltető ajánlatait úgy korrigálták és számolták újra, hogy azok valóban összevethetők legyenek az MKIF konstrukciójával. A miniszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy az MKIF megoldása azonos műszaki szint mellett is lényegesen drágább lenne.
„Az MKIF azonos műszaki tartalommal háromszor drágábban üzemeltette volna az M6-ost, mint az elérhető alternatívák.”
Az MKIF ezt vitatja, Vitézy viszont már nem elégedett meg azzal, hogy a két fél sajtóközleményekben lövöldözze egymásra a számokat. A minisztérium inkább olyan döntést hozott, amelyet a végén a piac tesztelhet.
Újra megversenyeztetik az M6-ost
A kormány nem akarja automatikusan továbbvinni a 149 milliárdos konstrukciót. Az érintett szakasz üzemeltetését újra versenybe teszik, a minisztérium pedig azt ígéri, hogy a végleges szerződésnél kizárólag a megfelelő műszaki színvonalat és az állam számára legjobb árat fogják figyelembe venni.
Ez azt is jelenti, hogy az 51 milliárd forint sem feltétlenül a történet vége. Vitézy szerint az egyeztetések során még ebből az összegből is szeretnének további engedményt elérni. Ha sikerül, a közel százmilliárdos különbség akár tovább is nőhet.
Az üzenet meglehetősen egyszerű: ha van valódi verseny, akkor az állam nem fog csak azért többet fizetni, mert egy megszokott üzleti partner áll a másik oldalon.
És itt jön képbe Mészáros Lőrinc
Az MKIF nem akármilyen vállalat. A társaság Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségi köréhez kötődik, vagyis két olyan üzletemberhez, akik az előző másfél évtized legnagyobb állami infrastrukturális üzleteinek visszatérő szereplői voltak.
Éppen ezért az M6-os ügy jóval több egy szimpla útfenntartási tenderről szóló vitánál. A kérdés az, hogy az új kormány milyen keményen hajlandó újratárgyalni vagy megversenyeztetni azokat a konstrukciókat, amelyek korábban a NER legerősebb üzleti köreihez kerültek.
Ha az M6-osnál valóban közel 100 milliárd forintos eltérés marad fenn az új eljárás végén is, az már önmagában olyan példa lehet, amely után más nagy állami szerződéseknél is előkerülhet a számológép.
Várkonyi Andrea is felkaphatja a fejét
Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea évek óta Magyarország egyik legtöbbet fotózott és emlegetett házaspárja. A nyilvánosság rendszeresen követi utazásaikat, elegáns rendezvényeiket és azt a látványosan magas életszínvonalat, amely Mészáros üzleti sikereivel párhuzamosan vált a bulvársajtó állandó témájává.
Várkonyi Andrea nem tulajdonosa az M6-os szerződésnek, és nincs adat arra, hogy a tender kimenetele személyesen az ő vagyonát érintené. Ugyanakkor egy közel 100 milliárd forintos üzleti fordulat Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében már olyan hír, amely könnyen családi beszédtéma lehet. Ekkora összeg hallatán talán még egy milliárdos háztartásban sem intézik el annyival a dolgot, hogy „majd lesz másik”.
Ráadásul Várkonyi és Mészáros kapcsolatában a magánélet és az üzleti világ a nyilvánosság szemében régóta egymás mellett létezik. Várkonyi a házasságuk óta maga is sikeres üzleti szereplővé vált, miközben Mészáros vállalatbirodalma tovább nőtt. Emiatt minden olyan állami döntés, amely a Mészáros-csoport egyik nagy üzletét érinti, óhatatlanul felkelti a bulvár érdeklődését is.
Százmilliárdos nagyságrendnél pedig Várkonyi Andrea is nyugodtan pisloghat egyet nagyobbat.
Nem biztos, hogy százmilliárdos profit úszik el – de az állam ennyivel kevesebbet fizethet
Az összegek mellett fontos egy dolgot pontosan látni. A közel 100 milliárdos különbséget nem lehet automatikusan Mészárosék elveszített nyereségének nevezni. A 149 milliárdos összeg egy teljes szolgáltatási konstrukció ára lett volna, amelyből az út működtetését, karbantartását és más költségeket is finanszírozni kellett volna.
Ami viszont Vitézy számításaiból következhet: ha az állam valóban ugyanazt a szolgáltatást nagyjából 51 milliárd forintért tudja megvásárolni, akkor közel 100 milliárd forintnyi kiadást kerülhet el. Az adófizetők szempontjából pedig végső soron ez a legfontosabb szám.
Vitézy itt nagyon a saját pályáján játszik
Vitézy Dávid politikusi karakteréhez mindig közel álltak az ilyen ügyek. Kevésbé szeret ködös politikai mondatokban beszélni közlekedésről, sokkal inkább kilométereket, kapacitást, menetrendet, költségeket és konkrét műszaki tartalmat tesz egymás mellé.
Az M6-os ügy ebből a szempontból szinte neki készült. Van egy drága konstrukció, vannak jóval olcsóbb alternatívák, és van egy hamarosan lejáró szerződés, amelyet most új alapokra lehet helyezni. A miniszternek tulajdonképpen csak annyit kell mondania: tessék megversenyeztetni, aztán lássuk, ki mennyiért tudja ugyanazt.
Ha az MKIF ajánlata mögött valóban olyan többlettartalom áll, amely indokolja az árat, azt egy nyílt versenyben is meg lehet mutatni. Ha viszont más ugyanazt a színvonalat harmadannyiért kínálja, akkor az állam nehezen magyarázhatná meg, miért választaná a drágábbat.
Az autós ebből ideális esetben semmit nem vesz majd észre
A minisztérium szerint az új eljárás nem okozhat fennakadást az M6-os napi működésében. Az üzemeltetésnek, a karbantartásnak, a téli szolgálatnak és az útbiztonsági feladatoknak az átmenet alatt is folyamatosan működniük kell.
Ez tulajdonképpen az egész ügy legjobb forgatókönyve: az autós ugyanazon az úton ugyanúgy eljut Dunaújváros felé, miközben az állam akár több tízmilliárd forinttal kevesebbet fizet a háttérben. A közlekedő ebből jó esetben semmit nem érzékel, a költségvetés viszont nagyon is.
Feljelentés is lett az előző döntésből
A minisztériumi vizsgálat nemcsak az árat nézte át. A kormány álláspontja szerint az előző kabinet idején az M6-os jövőbeli üzemeltetéséről olyan döntési folyamat zajlott, amely hatásköri problémákat is felvetett.
Vitézy tárcája szerint a kérdésben nem az akkori közlekedési miniszternek kellett volna egyedül döntenie, ezért a korábbi döntést nem tekintik megfelelő jogalapnak. Az ügyben feljelentés is született. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy bárki bűnösségét megállapították volna; annak eldöntése már a hatóságok feladata.
A történet azonban ettől még kapott egy újabb réteget: az M6-osnál egyszerre vizsgálják az árazást és azt is, hogyan született meg korábban a döntés.
És könnyen lehet, hogy ez csak az első dominó
Talán ez az M6-os ügy legérdekesebb része. Ha az új versenyeztetés végén tényleg az derül ki, hogy közel százmilliárddal olcsóbban lehet ugyanazt a szolgáltatást megvenni, akkor nagyon nehéz lesz megállni ennél az egy szerződésnél.
Más autópálya-koncessziók, nagy állami szolgáltatási szerződések és hosszú távú infrastruktúra-megállapodások is ugyanazt a kérdést kaphatják: mennyiért vállalná ezt ma a piac?
Az állam szempontjából pedig ez lehet az igazán kemény váltás. Nem azt nézni, kihez került korábban egy üzlet, hanem azt, hogy mennyibe kerül, mit kapunk érte, és van-e valaki, aki ugyanazt lényegesen olcsóbban megcsinálja.
Vitézy döntése most Mészároséknál is komoly figyelmet kaphat
A végső számot majd az új eljárás mutatja meg, ezért a százmilliárdos megtakarítást még nem érdemes készpénzként kezelni. Vitézy azonban már meghozta a politikailag fontos döntést: a 149 milliárdos konstrukció nem megy tovább automatikusan, hanem valódi versenyben dől el, ki üzemelteti az M6-os érintett szakaszát és mennyiért.
Az MKIF szerint a miniszter számítása nem mutatja be megfelelően a különböző konstrukciók eltéréseit. Vitézy szerint viszont igen, és pontosan ezért teszik próbára az egész állítást a piacon. Ennél egyszerűbb eldöntési módot valóban nehéz lenne találni.
Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében pedig alighanem különösen érdeklődve figyelik majd a verseny végét. Ha ugyanis a közel 100 milliárdos árkülönbség megmarad, az nem csupán egy elveszített autópályás megbízás lesz, hanem egy új állami üzletpolitika látványos első példája.
És egy ilyen hírnél még Várkonyi Andrea is felkaphatja a fejét: közel százmilliárd forint azért egy milliárdos családban sem az a kategória, amit az ember két reklámszünet között elfelejt.
Vélemény, hozzászólás?